Magyarország idén lesz húsz éve, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz, a gazdaságkutató elemzése ezért tesz összehasonlító megállapításokat. Elsőként az árszínvonal alakulását vizsgálták: a „legszembeszökőbb” megállapítás, hogy miközben az uniós átlag 1,4-szeres áremelkedést mutat, addig a magyar átlag 2,4-szeres – sokkal magasabb volt az áremelkedés üteme hazánkban, mint az unióban általában. A kutatás szerint folyamatosan a kelet-európai, leginkább a visegrádi négyek átlaga fölött volta magyar drágulás, Románia egy ideig gyorsabb áremelkedési ütemmel rendelkezett, de ez 2023-ra megváltozott – ismertette Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.
Az elemzés alapján az első markánsabb drágulás a 2024–2013-as időszakban következett be, majd 2013 és 2015/2016 között a rezsiköltség-csökkentés miatt jelentősen mérséklődött az áremelkedés növekedési üteme, sőt voltak olyan évek, amikor enyhén negatív is volt, tehát formálisan árcsökkenés volt. 2016-tól, az úgynevezett nagy nyomású gazdaságpolitika beindulásakor olyan mértékben felpörgött a gazdaság, hogy az már az infláción is meglátszott, ami a koronavírus-járványt követően kezdett még nagyobb ütemre váltani, és 2023-ban tetőzött az árszintemelkedés – fogalmazott a vezérigazgató.
A GKI néhány termékcsoportot, köztük az élelmiszerek árváltozását külön is vizsgálat. Ennek indexe 2004-ben még az uniós átlag 68 százalékán volt vásárlóerő-paritáson mérve, 2022-re 90 százalékra emelkedett, sőt a jegybank adatai szerint 96 százalékot ért el tavaly. Az élelmiszerrel kapcsolatos kiadások egyébként átlagosan a magyar háztartások kiadásainak 22 százalékát teszik ki. Az uniós átlag ezzel szemben 13 százalék, de az Eurostat adata szerint Írországban például csak a lakossági kiadások 8,5 százaléka megy el élelmiszerre.