Bár a magyar lakosság rekordösszegeket fektetett tavaly állampapírba, a háztartások többségének elsősorban még mindig a bankbetét és a készpénz jelenti a megtakarítást. A Magyar Nemzeti Bank 2023-as, a háztartások pénzügyi adatairól szóló jelentése szerint a különféle értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) és a tulajdonosi részesedések (részvények, üzletrészek) tartása csak a háztartások vagyonos rétegeiben jellemző, a családok nagy részének pénzügyi eszközei döntően készpénzből és bankbetétekből állnak.
A Magyar Nemzeti Bank hosszú távú adataiból látható, hogy a vagyonunk egy stabil (volumenben növekvő) hányadát továbbra is készpénzben tartjuk – vagyis az értékpapír-vásárlás mellett készpénzben is egyre nagyobb összegeket halmozunk fel.
Miért szeretik sokan a készpénzt?
Az egyik valóban praktikus ok a likviditás: ha kötvényben, befektetési jegyben vagy más értékpapírban tartjuk a vagyonunkat, a pénzünkhöz nem tudunk azonnal hozzáférni: ahhoz, hogy költeni tudjunk belőle, előbb vissza kell váltani a befektetési eszközt, ami egyrészt időbe telhet, másrészt plusz költségekkel járhat (például akkor, ha kötvényünket a lejárat előtt szeretnénk visszaváltani).
A másik, nehezebben megfogható ok a biztonságtudat. A készpénz, vagyis a fizikailag birtokolt fizetőeszköz a köztudatban úgy él, mint olyasmi, amit „nem vehetnek el tőlem”, nem úgy, mint a bankbetét vagy a befektetési eszköz, hiszen ezek esetében végül is egy intézményre bízzuk a pénzünket. A jelenséget mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a koronavírus magyarországi megjelenésének hetében Magyarországon 250 milliárd forint készpénzt vettek fel, ami a készpénzállomány 6,2 százalékos emelkedését jelentette. Később, ahogy a járvány mérséklődött, a készpénz utáni kereslet is csökkent.
Egyáltalán nem biztos, hogy a készpénz jó menekülőeszköz egy gazdasági válság idején
Kevés a valószínűsége, de elvileg persze előfordulhat olyan helyzet, hogy a bankok vagy az elektronikus fizetési rendszerek működésképtelenné válnak, emiatt nem férünk hozzá a pénzünkhöz. A történelmi példák alapján ilyen helyzetek elszabaduló infláció esetén alakulnak ki: a bankok kifogynak a pénzből, vagy az állam elrendeli a készpénzfelvétel tilalmát a bankpánik megakadályozására. Egy ilyen helyzetben viszont a készpénzes megtakarításunk sem segítene sokat, hiszen az infláció hatásainak ez is ki van téve, csakúgy, mint a bankbetétek vagy a pénzalapú értékpapírok.
Az elképzelt hiperinfláció helyett azonban elég a rendes inflációra gondolnunk, hogy megértsük, mi a hátránya a készpénzes megtakarításoknak. Tavaly átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, azaz a készpénzben tartott megtakarítások reálértéke ennyivel romlott. Nemzetgazdasági szinten ráadásul az inflációt még ronthatja is, ha a megtakarítások nagyobb részét készpénzben tartják az emberek. A központi bankok monetáris politikai eszközöket, például kamatlábakat használnak az infláció kezelésére, a gazdasági növekedés szabályozására és a pénzügyi rendszer stabilizálására. Ha a lakosság nagy része csak készpénzzel rendelkezik, a monetáris politika kevésbé hatékony, hiszen ezek a pénzek nem kamatoznak.
Megtakarítás lekötött betéttel
A bankbetétek esetében az inflációt részben kompenzálják a betéti kamatok. A legjobban akkor járunk, ha a megtakarításunk egy részét le tudjuk kötni: a hazai bankoknál a lekötött összegek 5-7 százalékos hozamot biztosíthatnak.
Felmerülhet érvként a készpénz mellett az, hogy a bankolás sincs ingyen. A bankszámlanyitás és -fenntartás valóban járhat plusz költségekkel, ilyen lehet a bankkártya éves díja, a számlavezetési díj és a tranzakciós díjak. Számlavezetésért sok hazai bank már nem kér pénzt, de felmerülhetnek költségek egyes banki szolgáltatások (például csoportos beszedés) esetében, vagy akár az értesítő SMS-ekért. Egy átlagos számlatulajdonos kiadásai bankszámlatípustól függetlenül akár évi 3 és 30 ezer forint között is mozoghatnak, érdemes tehát tudatosan válogatni a számlák és a szolgáltatások között. Azonban a betéti kamatok általában pótolják a banki költségek okozta veszteségeket (ez persze attól is függ, mennyi pénz van a számlánkon, és mennyit kötünk le).
Állampapírok
Ennél magasabb hozamok érhetők el értékpapírokkal, amelyek közül a lakosság körében a közelmúltban az állampapírok bizonyultak a legnépszerűbbnek. Az állampapír előnye, hogy garantált hozamot biztosít, azaz a befektetés nincs kitéve a céges részvényekre jellemző árfolyamkockázatoknak. Az elmúlt években Magyarországon az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok számítottak slágerterméknek, amelyek kamatát mindig az előző éves inflációs adatból számolták ki, ami felett még kamatprémiumot is fizetett.
A tavalyi, rekordinflációs időszak után az újabb PMÁP-sorozatok 2025-ig nem inflációkövetővé váltak, ezzel jelentősen csökkent ezeknek az állampapíroknak a vonzereje, ám még így is 7,9 százalék kamatot fizetnek. Az aktuális, legmagasabb kamatozású magyar állampapírokról ebben a cikkben volt szó.
A gazdaságnak is jót tesz a kevesebb készpénz
Az elmúlt években sokat olvashattunk „készpénzmentes gazdaságról”, arról, hogy az állami és pénzügyi vezetők arra biztatják az embereket, hogy fektessék be a megtakarításaikat. A trend egyik oka, hogy mostanra alakultak ki azok a technológiai feltételek, amelyek nagyrészt kiváltják a fizikai készpénzt. A kiskereskedelemben mostanra csaknem általánossá vált az elektronikus fizetés, a közműszolgáltatóknál pedig már mindenhol elérhető az elektronikus számlázás. Ez nemcsak költségmegtakarítást jelent a szolgáltatónak (nincs szükség a papíralapú számla nyomtatására, postázására), de az ügyfélnek is kényelmesebb, és jellemzően együtt jár a jobb fizetési fegyelemmel.
Azonban ezeken a szempontokon túl is van gazdasági haszna annak, ha a készpénzek nagyobb része kerül bankszámlákra vagy befektetési termékekbe. A bankrendszeren kívül tartott készpénz nem áll a pénzintézetek rendelkezésére hitelezésre vagy befektetésre. A bankok létfontosságú szerepet játszanak a vállalkozások és magánszemélyek számára a hiteleken és befektetéseken keresztül történő tőkekihelyezésben. Ha a megtakarítások jelentős részét készpénzben tartják, az korlátozza a termelő beruházásokhoz rendelkezésre álló tőke mennyiségét, ami akadályozza a gazdasági fejlődést és a munkahelyteremtést.
Magyar Nemzeti Bank adatai szerint Magyarországon a forgalomban lévő készpénz állománya a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 8 százalékát teszi ki, vagyis komoly gazdasági növekedést jelentene, ha ez valamilyen módon bekerülne a gazdasági pénzforgalomba.
A részvénybe vagy befektetési jegybe fektetett pénz szintén bekerül a gazdaság vérkeringésébe. Speciális kategória az állampapír, ennek vásárlásával az államnak adunk hitelt meghatározott kamatra (ez az állampapír hozama). Az állampapír tehát az állami hitelfelvétel eszköze, amivel az állami kiadásokat, beruházásokat lehet fedezni. Az államok tipikusan jobban szeretik, ha nem külső hitelezők (például másik országok), hanem saját lakosságuk irányába tartoznak pénzzel, hiszen az ilyen államadósság sokkal jobban kezelhető, ráadásul a futamidő végén visszafizetett tőke és kamat is az országon belül marad.