Magyarország inflációs többlete, amivel elvált a régiótól, annak 80 százalékát az élelmiszerek és az üzemanyagok okozták. Az MNB legfrissebb tanulmányában kifejezetten előbbi, tehát az élelmiszer-inflációnak az elemzésével foglalkozik – mondta az InfoRádióban Balatoni András.
Ismertetése alapján 2022 első negyedévében, amikor a globális élelmiszerár-emelkedés kezdetét vette, a hazai élelmiszer-infláció még a régiós átlaggal együtt mozgott, ezt követően azonban az energiaárak megugrása és a hazai tényezők felszínre hozták azokat a strukturális problémákat a hazai élelmiszergyártásban, ami miatt Magyarországon regisztrálhattuk a legmagasabb drágulást ennél a termékkörnél:
2021 júniusa óta 56 százalékkal emelkedtek a magyar élelmiszerárak, szemben mondjuk a közép-kelet-európai 36,4 százalékkal.
A múlt év első negyedévétől viszont egy markáns dezinfláció indult meg, és ennek köszönhetően a hazai élelmiszer-infláció is visszakerült a régiós átlagba – tette hozzá.
Ami a hazai strukturális tényezőket illeti, az MNB munkatársa elmondta: általánosságban megfigyelhető jelenség, hogy amikor Nyugat-Európában emelkednek az élelmiszerárak 1 százalékot, akkor Magyarországon általában 2–2,2 százalékkal emelkednek az élelmiszerárak, aminek az alapja az alacsony hatékonyság, a termelékenységi és versenyképességi problémák, amik megjelennek a magas energiaintenzitásban, illetve a nagyon alacsony termelési technológiai hatékonyságban.
A ciklikus tényezőkből az látható, hogy például az árfolyam és az árfolyam-stabilitás nagyon fontos tényező volt az elmúlt időszakban, ami támogatta az említett dezinflációt – válaszolta az InfoRádió érdeklődésére. A másik oldalról van viszont egy olyan következménye annak, hogy az elmúlt időszakban csökkent a kiskereskedelmi forgalom, hogy ez fegyelmezőleg hat a vállalatoknak az árazási mozgásterére, azt eredményezve, hogy mérséklődött az élelmiszer-infláció.
A szakértő azonban úgy véli, nem szabad „ilyen gyorsan leráznunk a strukturális tényezőket sem”,
vagyis hosszú távon a magasabb termelékenység, a magasabb hatékonyság és a jobb, intenzívebb versenyhelyzet mind-mind olyan kulcstényező, ami hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az élelmiszerek esetében is egy kiegyensúlyozott árszinttel találkozzunk.
Mivel a magyar fogyasztói kosárnak az élelmiszer egy jelentős része – a magyar társadalom arányaiban többet költ erre, mint a nyugat-európai országok lakosai –, ezért ennek kiemelt jelentősége van a magyar árstabilitás elérése és fenntartása szempontjából – emelte ki Balatoni András, megismételve: a versenyképesség, a verseny- és az energiahatékonyság nem megkerülhető kérdések, amikor az élelmiszer-inflációt elemezzük.