A munkavédelmi szakértő szerint a hivatalosan elismert évi mintegy négyszázmilliárd forintos költségnek a többszörösével terheli meg a magyar nemzetgazdaságot az, hogy a gyakorlatban nincs szavatolva hazánkban a biztonságos munkakörnyezethez való jog - írja az Economx.
A lapnak Miskéri László, a LIGA Szakszervezetek munkavédelmi szakértője a a Munkavédelem Nemzeti Politikája (MNP) időzítése kapcsán kiemelte, az elkészítése egy uniós elvárás, és bár a legutóbbi 2022-ig szólt, a mostani csupán a 2024-2027 közötti időszakra terjed, miközben az eredeti elképzelés szerint öt évet kellene felölelnie a tervezetnek.
Az OMB (Országos Munkavédelmi Bizottság) tagja elmondta a lapnak, hogy a tervezetet kiküldték, azt látta és véleményezte is a munkáltatói és a munkavállalói oldal is, és az egységes álláspontot közölték is az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériummal. Miskéri László úgy véli, az új munkavédelmi politika tényleg nagyon jól hangzik és nagyon szépen megfogalmazták benne a célokat, és hogy mennyire fontos az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakítása, azonban ennek megvalósítását gyakorlati szempontból nem látja az OMB munkavállalói oldala.
Megjegyezte azt is, hogy
az érdekvédők által delegált szakértők meglátásai sokszor nem köszönnek vissza a jogszabályokban, ez történt az új munkavédelmi politika kapcsán is.
Véleménye szerint kiemelten fontos lenne az önálló baleset-biztosítási ágazat létrehozása, amely 2017 és 2022 között elmaradt, utána pedig egyszerűen kihagyták az új politikából.
A lap azt írja, a kormányzat által hivatalosan elfogadott adatok szerint 2022 folyamán 355 milliárd forintos költségei voltak a munkahelyi baleseteknek, azonban Miskéri László szerint a valóságban ennek az összegnek a többszörösével terhelik meg ezek az esetek a nemzetgazdaságot. A munkahelyi balesetek száma 2012-től kezdődően folyamatosan nőtt, aminek a 2019-es koronavírus-járvány vetett véget, azóta viszont ismét szaporodni kezdtek.
A szakértő azt is mondta a lapnak, hogy
volt olyan év, amikor négy naponta történt halálos baleset, tavaly viszont csupán öt naponta.
A munkavállalói oldal a konkrétumok és a felelősök hiánya, valamint az egyre drasztikusabbá váló adatok miatt szorgalmazta is, hogy dolgozzák át a Munkavédelem Nemzeti Politikáját, amire meglehetősen elutasító válasz érkezett a kormányzati oldal részéről - írja a gazdasági lap. Hozzáteszik, egyszerűen megváltoztatták a vonatkozó munkavédelemről szóló törvényt.
Amíg az OMB a biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenységével részt vehetett a munkavédelmi nemzeti politika kialakítási, végrehajtási ütemtervének kialakításában, értékelésében és felülvizsgálatában, addig ezentúl már csak a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében működhet közre.
Miskéri László szerint
ezzel a munkavállalók egészséges munkakörnyezetét védő bizottságot gyakorlatilag lefokozták.
Tovább súlyosbítja a helyzetet az iparkamara nyomására elfogadott törvénymódosítás, ami eltörölte a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatot, hiszen, mint hozzáfűzte, sok súlyos betegségre csak ezeken az alkalmakon derült fény.
Januárban közepén derült ki az MNP kormányzati indoklása kapcsán, hogy a halálos munkahelyi balesetek, a komoly megbetegedéseknek (például a daganatos betegségek), de még az átmeneti munkaképesség-csökkenésnek is nemcsak drasztikus társadalmi következményei vannak, a gazdaság szereplői ugyanis százmilliárdokban mérhető költségeket kénytelenek megfizetni a nem megfelelő munkavédelem miatt kieső munkaerő miatt.
Mint írják,
a Nemzetgazdasági Minisztérium felismerte, hogy a megfelelő munkakörülmények biztosítása elengedhetetlen a dolgozók egészségének védelméhez, a termelékenység fenntartásához.
Az MNP apropóját az is szolgáltatja, hogy a foglalkozási betegségek jellege is változik, hiszen a tudományos-technikai fejlődés, a robotizáció, a digitalizáció, az új foglalkoztatási formák, a társadalmi változások és a járványok is súlyosbítják a már létező kockázatokat, illetve újak kialakításához vezethetnek.
A lap azt írja, a dokumentum szerint éves szinten közel négyszáz milliárd forint kiesést okoznak a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költségei Magyarországon, amelyek a kormányzat szerint a munkakörülmények javítása révén csökkenthetők, ugyanis a hivatkozott becsléseik szerint a munkáltató számára minden egyes, a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba befektetett euró körülbelül kétszeres megtérülést eredményez.
László Zoltán, a VASAS Szakszervezeti Szövetség alelnöke az Economxnak elmondta, fontosak a munkavédelemmel kapcsolatos gondolatok, de ezeknek a gyakorlathoz való igazítása, megvalósulása nem látszik. Azzal is egyetért, hogy
a munkavállalók között sok a megbetegedés, fontos lenne megkeresni a munkahelyi szabályozókban azokat a pontokat, amelyek a nem egészséges munkakörnyezetet eredményezik.
Példaként említi, hogy sok munkahelyen a jelenlétet honorálják, így arra ösztönzik a dolgozókat, hogy minden körülmények között menjenek be dolgozni. Úgy fogalmaz, emögött az a munkáltatói megfontolás is megbújik, hogy a munkavállalók azért mennek táppénzre, mert csalók, de ez nem igaz, a magyar társadalom, a munkavállalók nagyon méltatlan egészségi állapotban vannak.