Magyarországon az elmúlt hónapokban érdemi dezinfláció bontakozott ki, év végére a hazai fogyasztói árindex bele fog simulni a régiós átlagba, és a dezinfláció összességében jövőre is folytatódni fog - összegezte a jegybank igazgatója.
Rövid távon az látható, hogy a dezinfláció 2024 első hónapjaiban is folytatódni fog, majd a második negyedévtől a bázishatások kifutása, az adóintézkedések lassítják, ideiglenesen megakasztják ezt a folyamatot - mondta Balatoni András igazgató. Hozzátette, jelenleg 17,6-17,7 százalékos inflációra számítanak 2023-ra éves átlagban, jövőre 4-5,5 százalékos infláció alakulhat ki, és
2025-ben várható a tartós visszatérés a jegybanki inflációs célra.
Balatoni András elmondta, széles bázison nyugszik a hazai dezinflációs pálya. Mint mondta: "A fogyasztói kosár 88,6 százalékát kitevő termék és szolgáltatás körben regisztráltunk dezinflációs hatásokat, továbbá érdekes, hogy 44,2 százalékban nemcsak az árindex mérséklődött, hanem az árszint is alacsonyabb mértékre váltott". Hozzátette, ha a hazai dezinflációt történelmi mintákhoz viszonyítjuk, az látható, hogy a magyarországi helyzet kifejezetten a sikeres dezinfláló országokkal mutat párhuzamokat.
Az infláció év végi alakulása kapcsán azt mondta,
az MNB 6 százalék körüli értéket valószínűsít, de az sem kizárt, hogy 5-tel fog kezdődni az inflációs ráta.
A jegybank igazgatója a hazai reálgazdasági folyamatokat is értékelte. Balatoni András szerint az idei évben a gazdasági teljesítményt visszafogta a belső keresleti tételeknek a mérséklése. Elmondása szerint a Nemzeti Bank szerint 2024-től következhet be egy olyan fordulat, amely sokkal szélesebb bázisú gazdasági növekedést hoz.
Balatoni András azt mondta, bár a nominális beruházási ráta 2023-ban magas volt Magyarországon, az árak is szerepet játszottak a beruházások alakulásában. Ezt kiszűrve látható, hogy mérséklődött az a nagyon magas beruházási ráta, ami 2018-19-ben jellemezte a magyar gazdaságot, és nemzetközi összevetésben is inkább a középmezőnyben vagyunk.
A jegybank igazgatója arra is kitért, hogy a reálbérek ismét emelkedő pályán vannak, a magasabb árszint azonban tartósan velünk van. Az, hogy a reálbérek az előző évhez képest emelkednek, kicsit elfedi a hosszabb távon magasabb árszintet. Szerinte
ez a magas árszint két évvel vetette vissza a nemzetgazdasági bruttó reálkereseteket, és 3 százalékkal a nettó pénzügyi vagyon reálállományát.
Az MNB prognózisa szerint 2024-től kiegyensúlyozottabb gazdasági növekedésre számíthatunk. A költségvetési hiány csökkenő pályán marad, de a hiánycél akkor lesz elérhető, ha bejönnek az adóbevételek, és szigorú kontroll lesz a költségvetésben.