A rendszerváltás utáni bő egy évtizedben a jelentős mértékű pénzromlás hatására három új címlet, az 5000, a 10 000 és a 20 000 forintos is bevezetésére is sor került. Húsz éve nem jelent meg új címlet, ezért Pénzcentrum utánajárt, mennyi esélye van az 50 000 vagy 100 000 forintos bankjegy bevezetésének.
A 20 000 forintos forgalomba 2001. február 1-jén került forgalomba, azóta azonban a forint vásárlóereje sokat gyengült, és a bruttó fizetésekhez viszonyítva is érdekes adatok derültek ki:
- az 5 000 forintos címlet bevezetésének évében, 1991-ben a KSH adatai alapján 17 934 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, ennek 83,6 százalékát (15 ezer forint) mindössze három darab bankjeggyel ki lehetett fizetni.
- a 10 000 forintos forgalomba kerülésének évében, 1997-ben a havi bruttó átlagkereset 57 270 forint volt, aminek 87,3 százalékát (50 ezer forint) lehetett kifizetni mindössze öt darab bankjeggyel.
- a 20 000 forintos bankjegy bevezetésekor, 2001-ben a havi bruttó 103 553 forint átlagkeresetnek 96,6 százalékát lehetett kifizetni öt bankjeggyel.
A KSH szeptember 25-i gyorstájékoztatója szerint 2023 júliusában 559 100 forint volt a magyarországi bruttó átlagkereset, aminek kifizetéséhez már 27 darab 20 ezres bankjegyre lenne szükség (540 ezer forint, a teljes bér 96,6 százaléka). Tehát ha csak az 1997-es vagy a 2001-es arányokhoz akarnánk tartani magunkat, akkor már nem is az 50 000 forintos, hanem a 100 000 forintos címletet kellene kibocsátani.
Az új bankjegysorozat címletösszetételének meghatározásakor a jegybank az IMF javaslatára az úgynevezett D-metric módszert is figyelembe vette. A módszer az egynapi átlagos munkabérből kiindulva határozza meg egy nemzeti valuta bankjegy- és pénzérmecímleteit. A módszer szerint D értéke egyenlő a napi átlagbérrel, míg optimális esetben a forgalomban lévő címletek a következő értékeket közelítik:
- legnagyobb bankjegycímlet: 5D;
- legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között;
- legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között;
- legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között.
Most a napi átlagbér 18 637 forint. A legnagyobb bankjegycímlet értéke tehát a D-metric szerint 93 185 forint, míg a legkisebb bankjegycímleté 931,85 és 1863,7 forint közé esik, tehát ez lehetne akár 1000 vagy 2000 forintos is.
A legnagyobb érmecímlet értéke 186,4 és 372,7 forint (200 vagy 500 forint), míg a legkisebbé 3,7 és 9,3 forint (5 vagy 10 forint) között kell legyen a D-metric módszere szerint.
A portál megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy milyen szempontok alapján dönt egy új, a korábbiaknál nagyobb címletű bankjegy bevezetéséről, és a válaszból kiderült, hogy az MNB folyamatosan vizsgálja az egyes bankjegy- és érmecímletek forgalomban betöltött szerepét, és azt is hozzátette, hogy „az infláció jelenléte önmagában nem teszi szükségszerűvé a bankjegy- és érme címletstruktúrába történő kibocsátói beavatkozást”.
A hatályos készpénzes stratégiájában az MNB monetáris tanácsa a jelenlegi címletstruktúra megtartása mellett döntött, így sem új bankjegy-, sem új érmecímlet bevezetése nincsen napirenden.
„A nagy értékű fizetések lebonyolításárára Magyarországon az elektronikus infrastruktúra megfelelő alternatívát biztosít, ezért nem készpénzlogisztikai, sem pénzforgalmi szempontok nem indokolják nagy értékű bankjegycímletek bevezetését” – közölte a jegybank.