Az IMF a napokban friss előrejelzést közölt a magyarországi, 2023-as és 2024-es költségvetési hiányra és adósságpályára vonatkozóan, ez hozott „meglepetést” – fogalmazott az InfoRádiónak a Portfolio elemzője.
A valutaalap 5,5 százalékra prognosztizálja az idei magyar költségvetési deficit teljesülését, ami ezek alapján tehát magasabb lehet, mint a kormány megemelt, 5,2 százalékos GPD-arányos új hiánycélja – tette hozzá Csiki Gergely.
„Ami ennél is aggasztóbb, hogy a jövő évi költségvetési hiánycélt sem látják elérhetőnek”
– fogalmazott a szakértő, jelezve: a kormány 2,9 százalékos hiánytervvel fogadta el idén nyáron a 2024-es költségvetést, míg az IMF 3,8 százalékos hiányt vár jövőre. Csiki Gergely emlékeztetett, hogy a kormány a közelmúltban emelte 5,2 százalékra az idei GDP-arányos hiánycélt; a lépést elsősorban a várttól elmaradó bevételekkel, főként az áfabevételekkel indokolták.
Az IMF várakozásai szerint a költségvetési hiánycél emelése ugyanakkor nem veszélyezteti az adósság csökkenő pályáját.
A tavalyi 73,3 százalék után az IMF előrejelzése szerint idén 70 százalék körül lehet a GDP-arányos adósságráta.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a következő években is fennmaradhat ez a kedvező tendencia, így a GDP-arányos államadósság-ráta 2027-ben már megközelítheti a 60 százalékos lélektani határt – összegezte az elemző.
„Az IMF előrejelzése összhangban van a magyar gazdaságpolitikával”
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb előrejelzése összhangban van a magyar gazdaságpolitika jövő évi várakozásaival – hangsúlyozta csütörtökön a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára az IMF és a Világbank őszi közgyűlésén a marokkói Marrákesben.
Tóth Tibor kitért arra, hogy az IMF előrejelzésében rámutatott: a világjárvány és az orosz–ukrán konfliktus miatti gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik, és egyenetlen lesz. Az IMF a globális hazai össztermék (GDP) 3 százalékos növekedését jelzi 2023-ra a World Economic Outlook (WEO) világgazdasági prognózisában, amit jövőre minimálisan lassuló, 2,9 százalékos bővülés követ majd. Európában mindössze 0,7 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami nagy kihívások elé állítja a kontinens országait.
Az államtitkár szerint Magyarország szempontjából
az IMF viszonylag pozitív képet fest, jövőre 3,1 százalékos GDP-növekedést várnak, ami a legmagasabb a V4-országok között, és több mint kétszer nagyobb az unió egészére jelzett 1,5 százaléknál.
Az inflációval kapcsolatban megerősítették, hogy idén egyszámjegyű lehet a mutató, év végére kevéssel 8 százalék feletti fogyasztói árindexet, jövőre 6,6 százalékos inflációt várnak. Ez összhangban van a tárca által jövőre jelzett 6 százalékos inflációval – mondta. A folyó fizetési mérleg 0,9 százalékos GDP-arányos hiányát vetítik előre, ami hasonlóan kedvező, mint a PM várakozása. Ez megerősíti a magyar gazdaságpolitika teljesítményét – hangsúlyozta.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi szervezettel folytatott tárgyalások jelentősen átalakultak, míg 2008-as válság idején az akkori kormányzat pénzügyi támogatást kért, a jelenlegi időszakot a partneri viszony és tapasztalatcsere jellemzi. Az IMF válságkezelési politikája részben a magyar sikerek miatt sokat változott, korábban a válságokból kivezető útnak egyedül a megszorításokat tekintették, ezzel szemben mára támogató gazdaságpolitikát folytatnak – mondta Tóth Tibor.