Szeptember végéig az államháztartás központi alrendszere 3264,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3266,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 136,7 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 135,7 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az év első kilenc hónapjában a rezsivédelem költségei 1105,6 milliárd forintot tettek ki, amely magában foglalja a távhőszolgáltatók, a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás, valamint készletezés kompenzációját.
Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 501,7 milliárd forintot fordítottak szeptember végéig.
Ez 98,1 milliárd forinttal haladja meg a 2022 első kilenc hónapjában folyósított forrásokat.
Szeptember végéig az uniós kiadások (programok költségeinek előfinanszírozása) 1992,0 milliárd forintot tettek ki, azonban ebből mindössze 1159,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe. Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 4291,3 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 1711,8 milliárd forintot fordítottak szeptember végéig.
A Pénzügyminisztérium fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a költségvetés bevételei csak az előzetes várakozásokhoz képest mérsékeltebbek a fogyasztás átmeneti visszaesése miatt. Az előző év azonos időszakához viszonyítva az adó- és járulékbevételek 18,2 százalékkal magasabban teljesültek. Ezzel a központi alrendszer bevételei 19,2 százalékkal magasabb összegben alakultak a tavaly szeptemberi állapothoz képest - közölte a PM.
A költségvetés alakulásáról Csiki Gergely, a Portfolio elemzője elmondta: bár a 9. hónapban többletes a költségvetés és 33,7 milliárd forint volt a szufficit mértéke, ez "soványka" többlet a korábbi években jellemzőhöz képest. Ám már ennek is örülni kell, ilyen hónapja ugyanis idén még egyáltalán nem volt a büdzsének.
"Azt mondhatjuk találóan, hogy egy többlet nem csinál majd nyarat. Nagyon fontos, hogy nem romlott tovább a költségvetés állapota szeptemberben, azonban az összképet és a trendeket nem képes megfordítani.
3200 milliárd forint fölött van a kumulált deficit az első 9 hónap után, ez az eredeti pénzforgalmi hiánycél 96 százaléka"
- mutatott rá Csiki Gergely. Hozzátette: bár most örömteli, hogy nem romlott tovább a költségvetés helyzete, várhatóan az év hátralevő részében nagyobb romlásra kell számítani, és számít is a Pénzügyminisztérium. Nem véletlen szerinte, hogy az eredeti, 3,9 százalékos költségvetési GDP-arányos hiánycélt 5,2 százalékra emelte. Sőt, vannak olyan elemzői vélemények, amelyek szerint ez önmagában még nem lesz elegendő, vagyis jöhet még olyan mértékű romlás a hátra lévő három hónapban, amely miatt akár tovább kell még igazítani a költségvetést.
Az elemző szerint az előzetes adatok alapján az látszik még, hogy
meglepően alacsony összegben teljesültek a rezsicsökkentés fenntartásával kapcsolatos kiadások.
Számításaik szerint mintegy 20 milliárd forintot költött erre az állam. Ez azzal függhet össze Csiki Gergely szerint, hogy egyre több olyan szeződés fut ki, amely az állam részéről már kedvezőtlen: magasabb energia- és gázszámlák futnak ki, ugyanis valószínűleg az állami intézmények is újrakötik, vagy nem kötötték magas árakon újra ezeket a szerződéseket.
"Ez mind-mind megtakarításként, spórolásként jelentkezik a költségvetésben, ugyanis sokkal alacsonyabbak az energiaárak, mint akár egy fél vagy egy évvel ezelőtt láthattuk. Ez jelentős megtakarítást jelent a költségvetésnek, ezen belül pedig a Rezsivédelmi Alap számára, ami egyébként 2500 milliárd forint fölötti kiadásösszeggel volt betervezve idén a költségvetésbe" - sorolta a szakember.
Végezetül megjegyezte: elképzelhető, hogy az év hátralevő részében ehhez a mozgástérhez tud majd nyúlni a kormány, vagyis itt, valamint a Honvédelmi Alap költségvetési keretösszegében jelentkezhet némi megtakarítás, csökkentve a költségvetés hiányát.