A jövő júliusban kezdődő féléves magyar EU-elnökség nemcsak a politikai is a diplomácia, hanem a gazdaság számára is nagy lehetőség – mondta köszöntőjében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. A magyar vállalati szektor egyebek mellett konferenciákon mutatkozhat be majd Európában – ígérte Fábián Gergely, aki szerint a Versenyképességi Tanácsnak kiemelt szerepe lesz ebben.
A Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető helyettese, Vajda Viktor emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa az „alkufolyamatok rögös terepe”, és a többi között fontos témája lesz az a kihívás, amit a mesterséges intelligencia és a kibervédelem jelent.
Gelényi Csaba volt nagykövet, az Euroatlanti Zrt. senior tanácsadója felvázolta, hogy mi a különbség az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament között:
- az államfőkből és miniszterelnökökből álló Európai Tanácsa a politikai irányvonalat határozza meg;
- az Európai Unió Tanácsában különböző csoportokban az egyes tagállamok nemzeti kormányainak szakminiszterei dolgoznak,
- az Európai Bizottság jogszabályi javaslatokat terjeszt elő,
- az Európai Parlament pedig megvitatja azokat.
Kiemelte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnöksége nem csupán a brüsszeli adminisztráció kiegészítése, hanem a tagállami, jövő júliustól a magyar érdekérvényesítés terepe is.
Most Spanyolország, januártól pedig Belgium látja el az EU-elnökséget. Előbbi két tagállam Magyarországgal triót alkotva négy prioritást határozott meg, amik a következők:
- gazdaság- és versenyképesség,
- zöldebb és igazságosabb Európa,
- az uniós polgárok szabadsága és biztonsága, valamint
- érdekek és értékek az uniós külpolitikában.
A kifejezetten magyar prioritások még formálódóban vannak – tette hozzá Gelényi Csaba, de hangsúlyozta, hogy
az EU elnökség szakmai munka, és nem politikai.
Az Euroatlanti Zrt. senior tanácsadója arra számít, hogy Magyarország a biztonságra, a migrációra, a versenyképességre, az energiapolitikára, a családpolitikára, a kohéziós politikára és a Nyugat-Balkán helyzetére koncentrál majd az EU Tanácsának elnökeként.
A volt nagykövet az előadása után az InfoRádiónak nyilatkozva többek között azt mondta, hogy a már ismert spanyol és a hamarosan megismerhető belga prioritások után a magyar elnökség számára elsőbbséget élvező témák jövő év júniusáig váratnak majd magukra, miután ezek kimunkálása – diplomáciai és egyéb szempontokból is – egy kényes téma.
Gelényi Csaba – az uniós elnökség politikai mozgásterét illetően – arra is felhívta a figyelmet, hogy az éppen elnöklő országnak van arra lehetősége, hogy bizonyos folyamatokat gyorsítson a törvényhozásban, bizonyos témákat előnyben részesítsen, vagy éppen hátrébb soroljon, azt mondva, hogy az nem különösebben fontos.
A magyar szakértelem semmivel sem kevesebb, mint például a spanyol vagy a belga
– emelte ki előadásában Magyarország Belgiumba és Luxemburgba akkreditált nagykövete. A külképviseletek az uniós elnökség idején is a külgazdasági érdekérvényesítés szolgálatában állnak majd – ígértek Kovács Tamás Iván. A magyar uniós elnökség éppen az európai parlamenti választással majdnem egy időben kezdődik el, tehát egy nagyon speciális féléves időszak lesz, ami alatt a többi között demográfiai kérdésekkel is foglalkozni kell majd – mondta a brüsszeli nagykövet.