A javuló külső egyensúlyi pozíciót az energiaárak visszaesése miatt javuló energiaegyenleg, a fékeződő belső kereslet miatt alacsonyabb importigény, a csökkenő készletek és az emelkedő kivitel együttes hatása okozta – közölte a statisztikát kiadó Magyar Nemzeti Bank.
A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összegeként előálló külső finanszírozási képesség 2023 második negyedévében több mint 1,2 milliárd euró volt. A négy negyedéves külső finanszírozási igény így a GDP 4,1 százalékára csökkent, ezen belül az utolsó, 2023 második negyedévi finanszírozási képesség már 2,4 százalékos többletet (finanszírozási képességet) mutatott – írja a Portfolio.
Az ország adósságmutatói vegyesen alakultak: a GDP arányos bruttó külső adósság enyhén, 68,8 százalékra csökkent, míg a működőtőkénél tapasztalt forráskiáramlás mellett a nettó külső adósság a korábbi historikus mélypont közeli szintről 14,6 százalékra emelkedett.