- Századvég: augusztusban javultak a lakossági, és romlottak a vállalati konjunktúra várakozások
- GKI-konjunktúraindex: mindent elönt a pesszimizmus
- GKI: javultak a várakozások, de a pesszimizmus így is nagyon erős
- Kétli a GKI, hogy tíz százalék alá kerül az infláció az év végére
- A cégek bő negyede még mindig árat emelne - várakozások
A GKI konjunktúraindexe szeptemberben minimális mértékben csökkent. Karsai Gábor az InfoRádióban úgy fogalmazott, idén egy hullámzást látunk. A mutató most éppen „viszonylag alacsonyabb szinten” van, de az a sáv, amelyben fluktuál, „nem túlzottan széles”. Némileg eltér egymástól az üzleti és a fogyasztói várakozások helyzete. Előbbi esetében alacsony szintre került az index,
a 2023-as évben csak júniusban volt a mostaninál kedvezőtlenebb az üzleti várakozások alakulása.
A fogyasztói bizalmi index esetében viszont az augusztusi csúcshoz képest csak minimális csökkenés történt. „Itt tehát viszonylag magas szinten vannak az értékek, igaz, történetileg nézve ez továbbra is meglehetősen alacsony szintet jelent” – tette hozzá a szakértő.
Az üzleti bizalmi index alakulását vizsgálva az iparban és az építőiparban a legkedvezőtlenebbek a kilátások. Karsai Gábor azt mondta, az ipari bizalmi index szeptemberben nagyon megközelítette a júniusi mélypontot, pedig a júliusi ipari statisztikai adatok még azt jelezték, némi élénkülés érvényesül az iparban, építőiparban. Ezzel szemben a legfrissebb számok azt mutatják, hogy egyelőre „nagy fordulatról semmiképpen sem beszélhetünk”. Az indexek romlását az ipar esetében a többi között az exportrendelési állomány kedvezőtlenebb alakulása eredményezte. „Ez azt jelzi, hogy a következő hónapokban nem várhatók nagy változások.
Fenntartjuk azt az év elején közölt prognózisunkat, hogy idén nagyjából fél százalékos visszaesés várható a magyar gazdaságban”
– fejtegette.
A kereskedelemben és a szolgáltató szférában nem történtek érdemi változások augusztusról szeptemberre. Ami fontos és jelzésértékű tünet, hogy az építőipar és a kereskedelem is a pesszimistább ágazatok közé sorolható, ami az elemző meglátása szerint egyáltalán „nem véletlen”, hiszen a belföldi piacra termelnek, a gazdasági visszaesést pedig idén mindenekelőtt a beruházási és a fogyasztói kereslet visszaesése okozza.
Karsai Gábor szerint az ipar esetében az export nagy lehetőségeket biztosít az érintettek számára. Az eddigi számok is azt mutatják, hogy az ipar belföldi értékesítése jelentősen csökkent, az exportja viszont valamelyest nőtt. „Bár hozzá kell tenni, hogy itt a perspektíva egy kicsit bizonytalan, ugyanis az egész Európai Unióban viszonylag kedvezőtlenül alakul a konjunktúra” – figyelmeztetett.
Szeptemberi adat még nincs, augusztusban viszont 10 hónapos mélypontján volt az üzleti várakozások alakulása az Európai Unióban.
Németországban különösen sokat rosszabbodott a helyzet, ami a magyar kiviteli lehetőségeket is behatárolja, igaz fontos befolyásoló tényező az exportszerkezet is.
A fogyasztói bizalmi index az augusztusi 16 havi rekord után szeptemberben 3 pontot csökkent a GKI kimutatása szerint. A lakosság az első őszi hónapban a saját pénzügyi helyzetét valamivel rosszabbnak érezte augusztushoz képest. A többségnek nem volt lehetősége arra, hogy nagy értékben tartós fogyasztási cikkeket vásároljon. „Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az augusztusi csúcshoz képest nem túlzottan jelentős a romlás. Ilyen értelemben inkább csak egy kis korrekciónak tekintjük a szeptemberi változást. Ugyanakkor összességében a fogyasztói bizalmi index meglehetősen alacsony szinten van az elmúlt évekhez viszonyítva, ami természetesen érthető, hiszen a reálkeresetek nagyon jelentős mértékben csökkentek” – zárta gondolatait a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese.