Nyitókép: Unsplash.com

Gázhelyzet: Európa nem dőlhet hátra

Infostart
2023. szeptember 5. 11:18
A 2022-es év egyik legfontosabb kérdésévé az európai energia biztosítása vált. Az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború következtében az öreg kontinens igyekezett minél jobban függetleníteni magát az orosz energiahordozóktól is. Bár részsikerek vannak, az igazán érintett országok esetében a leválás nem tud egyik pillanatról a másikra zökkenőmentesen lezajlani – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.

Az elmúlt bő egy évben zajló válság, ami a legsúlyosabban Európát érintette, egyértelműen az energiával kapcsolatos kérdéseket helyezte a középpontba. A fogyasztás mérséklésén, és a földgázhasználat kiváltásán túl az ellátás diverzifikációja irányába is jelentős lépéseket tettek az országok. Korábban az importált földgáz csaknem 40 százaléka Oroszországból érkezett. Főleg az oroszokhoz közelebbi, keleti tagállamokban – így Magyarország esetében is – inkább a 70-90 százalékos kitettség volt korábban a jellemző.

Mára jól látszik, hogy a 2022/2023-as tél kedvező időjárása nagy mértékben segítette az európai államokat az orosz energiafüggőséggel szemben.

Nem véletlen, hogy a tározókban folyamatosan rekord magas szinten alakult a töltöttség 2023-ban. Európában az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentése érdekében a tavaly a cseppfolyósított földgáz (LNG) felé is komoly figyelem fordult. Gyors, és robusztus fejlesztést valósítanak meg egyes tagállamok, hogy a rövid távon az energiabiztonságot fenntartsák. Hosszú távon azonban a kiépülő kapacitások sorsa kérdéseket vethet fel – véli Flór Nándor László, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső szenior elemzője.

Csökkenő fogyasztás, de…

Az EU-ban 2023 első hat hónapjában folytatódott a tavaly elkezdődő gázfogyasztás mértékének csökkenése, ami így 180 milliárd köbméter alá mérséklődött. Az idei év eddigi adataiból az látszik, hogy a gázfogyasztás jelentős mértékben az elmúlt öt év átlaga alatt alakul. Egy folyamatban lévő EU-s szabályozás szerint 2023 áprilisától egy éven keresztül valamennyi tagállam önkéntes alapon, de 15 százalékos mértékű fogyasztás csökkentést célzott meg, ami akár a 2024/2025-ös télre is kiterjeszthetnek. Így a fogyasztás a következő időszakban is várhatóan csökkenő tendenciát fog mutatni.

A fentiekkel szemben az LNG esetében több mint 4 százalékos emelkedés volt, ami így 9,3 millió tonnára bővült. Fontos hozzátenni, hogy ez az érték a 2022-es jelentősen megemelkedett bázisához viszonyított emelkedést mutatja. Összességében az EU fél év leforgása alatt 67,8 millió tonna cseppfolyósított földgázt vásárolt a partnereitől, ami

több mint 8 százalékkal magasabb a tavalyi, rekord nagyságrendű beszerzéshez viszonyítva.

A három legjelentősebb LNG-forrás az Európai Unió számára továbbra is az Amerikai Egyesült Államok, Katar és Oroszország – teszi hozzá a szerző.

Az Oeconomus elemzéséből az is kiderül, hogy Európa akkora LNG-kapacitást tervez kiépíteni, mint amekkora a 2022-es évben a teljes világpiac több mint 70 százaléka volt. Legalább tíz európai ország jelentett be 26 projektet, ami több mint 100 millió tonna éves újragázosítási kapacitás-bővülést eredményez majd; 2025-ben átlépheti a 400 milliárd köbmétert.

A függetlenedés jelei

Miközben Németország korábban a földgáz importjának több mint felét Oroszországból biztosította, 2023 év elejére ez a szám nullára mérséklődött – olvasható a tanulmányban. Ami hazánkat illeti, Magyarország számára a globális LNG-piacokhoz való hozzáférés vagy vezetékes földgázbeszerzés csakis a környező országokkal folytatott szoros együttműködésen keresztül valósulhat meg. Az orosz források kiváltása érdekében a Horvátországban található krki terminál stratégiailag különösen fontossá válhat a jövőben, de várhatóan 2027-től Katarból is érkezhet hozzánk cseppfolyósított gáz.

Mindazonáltal augusztus közepén az EU-ban az átlagos töltöttségi szint 89 százalékon áll, és ráadásul csak rövid ideig, március és április között mérséklődött 60 százalék alá a mutató.

A november 1-re kitűzött 90 százalékos értéket a tagállamok nyár végéig teljesítették.

Összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 2022 márciusában, a hivatalos fűtési időszak végén alig 26 százalékon állt a mutató. Érthető módon akkoriban a gázpiaci félelmek erősebbek voltak, hogyan lesz képes a télre elegendő földgázt begyűjteni a kontinens. Az LNG-tárolók kapacitásának töltöttsége közel 59 százalékon állt augusztus közepén (közel ötmillió köbméter). Magyarországon is jól alakul az idei évben is a gáztárolók feltöltése, amely nyugalomra adhat okot. Az augusztus közepi 85 százalékos töltöttség minimálisan tért csak el az EU-s 89 százalékos átlagától.

Flór Nándor László elemzésében úgy véli, hogy a piaci volatilitás az elkövetkezendő, különösen a téli hónapok során, vélhetően fennmaradnak. A földgázzal kapcsolatosan érkező bármilyen negatív hírre, legyen szó az európai vezetékes gázról, vagy az LNG-ről, az ellátás bizonytalansága miatt az árszintek akár jelentős kilengéseket is mutathatnak.