Kifejezetten kedvezőtlen adatok láttak napvilágot, hiszen az előző negyedévhez képest 4,1 százalékos, az egy évvel korábbi szinthez képest pedig 13,5 százalékos volt a visszaesés a beruházási aktivitásban, amivel tulajdonképpen négy negyedéve folyamatos lejtmenetben van a beruházási tevékenység Magyarországon – értékelte a KSH csütörtök publikált számait Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A szakértő elmondása szerint, bár az esés egy nagyon magas szintről indult, voltaképp ugyanolyan hosszú idő óta tart, mint amilyen régóta a magyar gazdaság recesszióban van. Előbbi azonban jóval jelentősebb, tekintettel arra, hogy most már egy két számjegyű zsugorodásról beszélhetünk – mondta.
Bár a beruházási teljesítmény és az, hogy a gazdaság recesszióban van, alapvetően közös okokra vezethető vissza, a kettőnek nem feltétlenül ugyanaz a dinamikája – fogalmazott a szakértő, aki szerint
„a gazdaság lassan azért magára talál majd, a beruházást viszont számos olyan tényező gyengíti, ami miatt lehet, hogy lassabb lesz a feltámadása”.
Emlékeztetett, hogy az általános gazdasági pangás mellett az óriási költségvetési beruházási leállások, az uniós fejlesztési források elapadása, a hatalmas kamatemelkedés, ami finanszírozói és keresteti oldalra hat, ezek mind-mind olyan visszafogó erőt jelentenek, amik mellett teljesen érthető, hogy a beruházások egy magas szintről „bebuktak”.
Különösen az építési beruházások lejtmenete meredek, míg a gépberuházások egyelőre jobban tartják magukat; a feldolgozóipar egészen jól ellenáll a beruházási visszaesésnek, de az összes többi ágazat nagyon jelentős eséseket szenved el – emelte ki, hozzátéve: nem egy ágazat 20-30 százalékos visszaesést mutat éves alapon az aktivitási beruházásban.
„Nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a nemzetgazdaságnak szinte teljes egészére kiterjedő beruházási lejtmenet van Magyarországon.”
Maga a beruházási tevékenység, mint egy a gazdasági növekedéshez való közvetlen hozzájárulás az egyből megjelenik, és hozzájárult ahhoz, hogy meglepetésre a második negyedévben is folytatódott Magyarországon a recesszió – mondta Madár István. Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy az elmúlt időszakban nagyon magas volt a beruházási volumen és a beruházások szintje igen-igen magas helyről esik vissza, ami azt jelenti, hogy az a fajta tovagyűrűző hatás, miszerint ha nincs beruházás, akkor nincs kapacitásbővítés, nincs fejlesztés, és így nem lesz növekedés, nem feltétlenül érvényesül most, mert még mindig 25 százalék fölött lehet a beruházási ráta Magyarországon, ami nagyon jelentős.
Arról tehát nincs szó, hogy olyan kapacitásbővítési elakadások lennének, amik elkezdték volna akadályozni a növekedést
– magyarázta a Portfolio munkatársa.
Fontos látni azonban, hogy a beruházásokat fékező hatások a következő negyedévekben is jelen lesznek – folytatta Madár István, példaként említve a magas kamatokat, az uniós források akadozását, illetve a költségvetési problémák miatti állam fejlesztések elmaradását, miközben a lakás- és irodapiac – amiknek jellemzően többéves ciklusaik vannak – csak most kezdte meg a lejtmenetet. Emiatt a beruházási klíma várható az év hátralévő részében, de akár még jövőre is igen hűvös maradhat, ez pedig azt vetíti előre, hogy a beruházási ráta minden bizonnyal el fog kezdeni esni, pontosabban már most is esik, de ez az esés tovább gyorsulhat. Ha ez tartósabbnak bizonyulna, akkor valószínűleg már lehetne arról beszélni, hogy a fejlesztések elmaradása okoz-e esetleg korlátokat, de egyenlőre azért ilyet nem látni – fogalmazott a makrogazdasági elemző.