Nyitókép: SPmemory/Getty Images

Átalakíthatja a rezsicsökkentés szabályait a kormány

Infostart
2023. július 31. 08:31
Egy, a magyar kormány által az Európai Unió számára kidolgozott tervezet szerint a kormányzat – a tavaly nyárhoz hasonlóan – ismét változtathat a rezsicsökkentés szabályain.

Mindez a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a REPowerEU nevű fejezetéből derült ki. Az anyagot csak nemrég tették közzé társadalmi egyeztetés céljából, és a Portfolio vette észre.

A portál szerint a tervezet értelmében minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás (évi 2523 kWh) felett. Mint írták, ennek a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy az emberek fogyasztói tudatosságát növeljék, és arra ösztönözzék őket, hogy akkor vegyenek áramot, amikor az olcsó a piacon.

A dokumentum szerint a kormány mindezt középtávon tervezné megvalósítani, konkrét dátumokat nem jelöltek meg. A tervezetben egyébiránt összesen 14 reformot és 14 beruházást vázoltak, és a program célja az lenne, hogy elősegítsék az orosz energiahordozókról való leválást mintegy 2600 milliárd forintnyi uniós forrással – idézi az Index.

Többek között vázoltak egy olyan energiahatékonysági pályázatot is, miszerint 224 milliárd forintból legalább 20 ezer ingatlant megújítanának, és optimalizálnák az energiafogyasztásukat. Ezzel a korszerűsítéssel évente mintegy 171 GWh-t terveznének megspórolni.

A 14 reform közt tételesen az alábbiakat sorolták fel:

  • Az energiaközösségek kibővítése;
  • Az aggregátorok szerepének erősítése;
  • A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében;
  • Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez;
  • Az okosmérők szabályozásának átalakítása;
  • A hidrogén jogi kereteinek biztosítása;
  • A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése;
  • A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása;
  • A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása;
  • Hálózati tarifák megállapítása;
  • A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása;
  • A geotermikus szabályozási keret fejlesztése;
  • Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere;
  • Zöld készségek.

A 14 beruházás pedig az alábbiakból tevődik össze:

  • Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás;
  • Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése;
  • Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai;
  • Adria vezeték kapacitásbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése;
  • Ipari parkok energetikai célú zöldítése;
  • Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése;
  • Zöld technológiák alkalmazása;
  • Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései;
  • Hidrogén beruházások;
  • Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése;
  • Földhő hasznosítása;
  • Középületek energiahatékonysági fejlesztése;
  • Lakosság energiahatékonysági beruházásai;
  • Vasúti szakaszok villamosítása.

A dokumentum kiadásának előzménye az volt, hogy az Európai Bizottság országspecifikus ajánlást küldött az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is a helyreállítási terveikkel kapcsolatban – olvasható egyebek mellett.