A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint 0,1 százalékkal csökkent a brit hazai össztermék (GDP) májusban az előző hónappal összevetve. Áprilisban 0,2 százalékos havi GDP-növekedést mértek Nagy-Britanniában.
A statisztikai hivatal csütörtöki beszámolója szerint a májussal zárult három hónapban stagnált a brit gazdaság teljesítménye a februárban véget ért előző háromhavi összehasonlító időszakhoz képest.
Az ONS számításai szerint a brit hazai össztermék értéke májusban a havi összevetésű visszaesés ellenére is 0,2 százalékkal magasabb volt, mint 2020 februárjában, a nagy-britanniai koronavírus-járvány megfékezésére 2020 márciusától elrendelt országos korlátozások előtti utolsó teljes hónapban.
A brit statisztikai hivatal csütörtöki ismertetése szerint
a májusi GDP-visszaesésben szerepe volt annak a munkaszüneti napnak, amelyet a brit kormány május 8-ra, III. Károly király koronázási ünnepségsorozatának harmadik napjára hirdetett meg.
Károlyt, aki édesanyja, II. Erzsébet királynő tavaly szeptemberi halála után lépett az Egyesült Királyság trónjára, május 6-án koronázták meg a londoni Westminster-apátságban. A koronázást háromnapos rendezvénysorozat kísérte országszerte, és ennek része volt a május 8-i egyszeri munkaszünet.
Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter ugyanakkor a friss GDP-becslés csütörtöki ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában mindenekelőtt a magas inflációt tette felelőssé a gyenge gazdasági teljesítményért. Hunt szerint is volt hatása a májusi plusz munkaszüneti napnak a hazai össztermékre, azonban az infláció az a tényező, amely "horgonyként húzza vissza" a brit gazdaságot.
Az éves összevetésű inflációs ütem Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos ütemnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek. Áprilisban 8,7 százalékra csökkent a tizenkét havi inflációs ráta, de a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.
A brit jegybank ebben az inflációs környezetben eddig tizenháromszor emelte irányadó kamatát azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának szigorítási ciklusát.
A Bank of England jelenlegi alapkamata 5,00 százalék; ez 15 éves csúcs. Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a friss GDP-becslés csütörtöki ismertetése után közölte: várakozása szerint a Bank of England az idei év végéig 5,75 százalékra emeli irányadó kamatát.
A ház előrejelzése szerint az infláció júliustól már markánsabb ütemben csökken, de még 2023 végén is meghaladja a Bank of England célszintjének kétszeresét. Ebben az inflációs és kamatkörnyezetben a CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy a brit gazdaság az idei negyedik negyedévben technikai recesszióba került, és a hazai össztermék átlagos növekedési üteme az év egészében sem haladja meg a 0,3 százalékot.