Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Nagy Márton többek között arról írt, hogy az év végére hiába lesz egy számjegyű tartományban a fogyasztói árindex, elképzelhető, hogy a 2–4 százalékos szinthez nem tud már Magyarország visszatérni.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint, figyelmesen végigolvasva a gazdaságfejlesztési miniszter véleménycikkét, az a mondat, hogy a Magyar Nemzeti Banknak kellene felemelnie az inflációs célt, nem szerepel. Tulajdonképpen végig nem derül ki, hogy egy elméleti megközelítésről van-e szó, amely csak Európában érvényes következetesek levonásával járna, vagy kifejezetten Magyarországról, a magyar monetáris politikáról szól – tette hozzá Palócz Éva, aki szerint több olyan mondatrész is van, ami az utóbbira utal, de explicit nincs kimondva, hogy az MNB-re vonatkozik.
Nagy Márton általában olyan tényezőket sorol fel, amelyek a világban is magasabb inflációs pályát jelentenének, nem csak Magyarországon, "de több áthallás alapján, például, hogy tőkehiány van, mert Brüsszel megvonja a pénzeket Budapesttől, nyilván csak Magyarországra gondolhatunk”. Mindazonáltal
keveredik az általános érvényű megállapítás, és az, ami Magyarországra vonatkozhatna.
Arról viszont szó van, hogy a tárcavezető álláspontja szerint az infláció esetében elképzelhető, hogy az egy számjegyű tartományban nem tud majd Magyarország visszatérni a 2–4 százalékos szinthez. „Történelmi tapasztalat és a gazdasági logika alapján az infláció a gazdaságot megrázó sokkhatások következtében már középtávon is a korábbi szinthez képest feljebb tolódhat egy-egy nemzetgazdaságban vagy régióban.” Emiatt pedig fel is veti is veti a jegybankok inflációs céljának újragondolását. Palócz Éva megfogalmazása szerint
az a felvetés, miszerint a 2–4 százalékos inflációs sávból felfelé érdemes lenne kilépni, „nagyon-nagyon veszélyes dolog”,
azzal együtt, hogy a szakértő szerint maga az indoklás sem állja meg a helyét, mert Nagy Márton azt állítja, hogy három tényező:
- a megújuló energiába való beruházások magas költsége
- a tőkehiány
- és a demográfiai okok miatt a munkaerőhiány
az, ami magasabb inflációs pályát okozna.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója egyetértett azzal, hogy a megújuló energia valóban drága dolog, ami emeli a termelő költségeit, emellett azt sem vitatja, hogy strukturális és mennyiségi munkaerőhiány is fennáll, de szerinte tőkehiány nincs a világban, legfeljebb Magyarországon, ha nem teljesítjük a EU-s feltételeket a támogatások megszerzéséhez.
Palócz Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy Nagy Márton nem említ számos olyan tényezőt, ami éppenséggel az árak csökkenésének irányába mutatnának: a technológiai megújulás, a mesterséges intelligencia alkalmazása, a robotizáció.
A vezérigazgató azt is hozzátette, hogy a történelmi tapasztalat inkább azt mutatja, hogy egy sokk lezáródása után, ami magas inflációt hozott magával, hirtelen leesik az infláció, részben a bázishatás, részben pedig amiatt, hogy a gazdaság kilábal a sokkból.
Palócz Éva szerint csak egy nem megfelelő gazdaságpolitika tartja fenn az inflációt, de ez egyáltalán nem törvényszerű. A Kopint-Tárki vezérigazgatója úgy véli, egy olyan országban, ahol kimagaslóan magas az infláció, a fenti gondolat emlegetése olyan, mint akasztott ember házában a kötélről beszélni. Ráadásul
ez az euró bevezetésének az örökre való elhalasztását jelentené
– emelte ki.