A tavalyi költségvetés elfogadásával kapcsolatos negatív tapasztalatok ellenére nem hagyott fel a kormány azzal a gyakorlattal, hogy ennyire előre elkészítse a költségvetést - mondta az InfoRádióban Csiki Gergely, a Portfolio elemzője, aki kockázatos útnak nevezte ezt.
Igaz, most nincsenek a tavalyihoz hasonló veszélyforrások és olyan mértékű külső kockázatok; emlékezetes, 2022 tavaszán-nyarán "pezsgett" igazán a háború nyomán kirobbant energiaválság, ami nagyon érzékenyen érintette a magyar költségvetést is, de figyelmeztető jel kellene, hogy legyen a 2023-as költségvetés elfogadása és utolsó pillanatos újraírása a kormány számára.
"Ez nem éppen mintapéldája az átláthatóságnak, pedig a kormány mindig azzal érvel,
hogy a költségvetés korai elfogadása azzal az előnnyel jár, hogy a gazdaság szereplői időben megtudják, mit tervez a kormány kiadások, beruházások, adópolitika terén. Ez a tavalyi évben egyáltalán nem volt igaz" - mondta Csiki Gergely, aki szerint a korai elfogadást most is kockázatként tartják számon.
Felidézte, hogy a 2023-as költségvetést többször is átírták:
- még tavaly év végén kormányrendelettel,
- majd pedig idén márciusban a parlament is teljesen újraírta.
Mindazonáltal most az látszik, hogy így sem tudott a kormány jól reagálni, mert az első 3 hónap részletes adatai szerint a költségvetés nem úgy alakult, ahogy a kormány várta még márciusban. Márpedig a 2023-as büdzsé mind bázis, mind tervezhetőség szempontjából mély nyomokat hagyhat a 2024-es költségvetésen is - emelte ki a Portfolio elemzője.
"Ha ősszel, mondjuk november végén adná be a kormány a törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak, akkor fél évnyi költségvetési, makrogazdasági, inflációs és növekedési tényadatattal beljebb lenne, és erősebb alapokkal tudná megtervezni a jövő évi költségvetést, növekedési és inflációs feltételezéseket, a makrogazdsági pályát. Jól látható ugyanis, hogy a 2023-as költségvetés részben ezen csúszott el" - összegzett.
A 2024-as büdzsé főbb számaira vonatkozóan egyelőre az eddigi kormányzati nyilatkozatokból, valamint a május elején Brüsszelnek, az Európai Bizottságnak beterjesztett konvergenciaprogramból lehet következtetni. Eszerint
- valamivel 4 százalék feletti GDP-növekedéssel tervezi a kormány a jövő évet,
- 6 százalékos átlagos inflációval,
- és mindehhez most már 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt tűzött ki a kormány (eredetileg ez a cél 2,5 százalék volt még a tavalyi év költségvetési kivetítése alapján.)
"Utóbbiból látszik:
már a kormány is érzékeli, hogy másképp alakul a valóság,
mint azt korábban feltételezte, és próbálta ehhez igazítani a legújabb terveit is. Kérdés, hogy ez mennyiben valósul meg" - jegyezte meg Csiki Gergely.