Beláthatatlan következményekkel járhat, ha átmegy az EU átlátható bérezést erőltető jogszabályterve - írja összeállításában a Portfolio.hu.
Az alaphelyzet: az EU-ban 13 százalék a nemek közti bérszakadék, egyes tagállamokban tehát ennél nagyobb az eltérés. Az ez elleni küzdelem jegyében tenné nyilvánossá az EU a cégek bértábláit, és ha a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább 5 százalékos különbség van, a munkáltatónak - a munkavállalók képviselőivel együtt - meg kell vizsgálnia a béreket.
A szabálytalankodókra pénzbüntetés várna, sőt a hátrányt szenvedő munkatársaknak kártérítés járna.
A portálnak nyilatkozó Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke egy másik szemüveget ajánl a helyzetben: szerinte a cél üdvös, de a munkavállalók tömeges felháborodásához vezethet a rendelkezés a nyilvánossággal, ráadásul ugyanolyan feszültségek jönnének, mint a 25 éven aluliak szja-mentessége bevezetésekor - ismert, egy 26 éves munkavállaló akár sokkal kevesebbet is keresett, mint egy 23 éves pályakezdő.
A gondok
A szakértő szerint ráadásul a betanított munkakörökön kívül nincs két egymással összevethető pozíció, nem számítanak a munkavállalói képességek (nyelvtudás, szakmai tapasztalat, soft skillek stb.), a számok közzététele önmagában így csalóka lesz.
Ez a feszültség a szellemi területen kiemelten jelentkezhet.
"Nem ér-e többet egy angolul felső fokon beszélő titkárnő tudása, aki fejből tudja a főnöke összes fontos üzleti partnerének telefonszámát, a családtagok születésnapjait, mint egy hasonló pozícióban csak középszinten beszélő kolléganőjéé, aki ráadásul rendszeresen összekutyulja a vezető megbeszéléseinek időpontját?" - teszi fel a kérdést.
És akkor ott vannak még az adókedvezmény-mértékek és cafeteriakedvezmények is, a műszakpótlékokról és az egyedileg szabályozott home office lehetőségekről vagy a közlekedési támogatásról (cégautó vs. bérletpénz...) nem is beszélve.
A jogszabályterv ráadásul GDPR-, munkajogi és polgári jogi kérdéseket is felvet, no meg persze üzleti titkokat is érint.
A tervezet bevezetése Csaposs Noémi szerint nem a szabadverseny erősödésével, hanem éppen a bérek "befagyasztásával" járna, és "ki akarna operátorként dolgozni, ha tudja, hogy ha megfeszül sem kereshet havi 350 ezer forintnál többet?"