Magyarország energiaszámlája 2022-ben 7 milliárd forintról 17 milliárd forintra emelkedett, ennek ellenére a rezsivédelem érdekében bevezetett extraprofitadóknak, illetve az árstopoknak és a vállalkozásfejlesztési hitelprogramoknak köszönhetően tavaly 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság – kezdte beszámolóját a gazdaságfejlesztési miniszter.
Nagy Márton felidézte, hogy a kormány idei célja a recesszió elkerülése, aminek három eszköze van:
- a Széchenyi Kártya Program,
- a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és
- a kamatstop.
Ezek együttesen 1,5–2 százalékot tesznek hozzá a gazdasági növekedéshez, ami a kormány várakozásai szerint idén 1,5, 2024-ben pedig 4 százalékos lesz.
A tárcavezető szerint a kabinet másik célja az, hogy az infláció egy számjegyű legyen az év végére. A pénzromlás mértéke most 22 százalékos, de Nagy Márton arra számít, hogy a második félévben gyorsuló ütemben fog csökkenni. A miniszter úgy véli, az infláció az energiakitettség és az árfolyam-leértékelődés miatt indult növekedésnek, ami szerinte az orosz–ukrán háború és az elhibázott uniós szankciók következménye.
Nagy Márton arra számít, hogy a kiskereskedelemben júliustól bevezetett kötelező akciók hatalmas versenyt fognak kiváltani az ágazatban,
hiszen az emberek 40 százaléka az akciós újságok alapján vásárol, és ezért az élelmiszerárak is mérséklődni fognak.
A gazdaságpolitika beruházásvezérelt és exportalapú marad – jelentette ki bizottsági tájékoztatója végén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.