"Nem olyan szép a kép, hiszen 2020 óta, amikor a koronavírus-válság miatti kiköltekezés elindult, nem tudott jelentősen csökkenni a költségvetés deficitje" – mondta Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.
Emlékeztetett arra is, hogy a 2020-as évek előtti szűk egy évtizedben alapvetően viszonylag alacsonyak voltak a hiányok, nagyjából a GDP 2 százaléka körül ingadozott évről évre a költségvetési deficit. Viszont a Covid-járvány miatti jelentős egészségügyi és gazdaságélénkítési programok nagyon meglódították az állami költekezést, és a többletkiadások 2021-ben sem csökkentek. Csak egy évvel később sikerült majdnem egy százalékkal lefaragni a deficitet, köszönhetően a választások utáni, nagyon jelentős kiigazításoknak – közölte.
Madár István szerint ez is mutatta, hogy inkább a választások előtti túlköltekezés és nem a Covid-járvány miatt volt magas az államháztartás hiánya. Ugyanakkor
a 2022-es hiány kialakulásában fontos szerepe volt az energiaválságnak is,
hiszen a kormányzati energiaszámla növekedése fokozta az állam eladósodását.
A Portfolio vezető elemzője arról is beszélt, hogy az idénre tervezett 3,9 százalékos hiány érdemi mérséklés lenne a megelőző két évhez képest. Ennek a hiánycsökkentésnek az alapját az állami beruházások jelentős visszafogása és a különadók adják. Ugyanakkor
a csökkenő energiaárak hiányt mérséklő hatása még nem érződik az idén, mivel a korábban drágán beszerzett gázt most kell majd elszámolni.
Madár István szerint az az általános vélekedés, hogy ez a hiánycél teljesülhet. A korábban drágán vásárolt gáz eladásával a kormány csökkentheti a deficit növekedését. Annál is inkább, mert a hiányterv készítésekor ezzel a többletbevétellel még nem számolt a kabinet.
Bár a szakértő azt is megemlítette, hogy az év első két hónapjában tapasztalt gazdálkodási adatok némileg elbizonytalanítóak, de még ezzel együtt is
tarthatónak tűnik a 3,9 százalékos hiánycél.
"Ellenben a jövő évre tervezett 2,9 százalékos hiánycél már inkább tűnik aggályosnak" – folytatta a Portfolio vezető elemzője. Úgy vélte: ennek oka egyrészt az, hogy a kormány által hozott intézkedések többsége csak átmeneti jellegű: például az állami beruházásokat nem lehet sokáig visszafogni. Ugyanakkor gondot okoz, hogy meredeken emelkedő pályára álltak a kamatkiadások. 2022 negyedik negyedévében ezek már elérték a GDP 3,5 százalékát, amihez hasonló legutóbb nyolc éve volt – hívta fel a figyelmet Madár István.
"Ez pedig tovább növeli az állami kiadásokat, ezért az elemzők úgy gondolják, hogy a 2,9 százalékos hiánycél eléréséhez további kormányzati intézkedések lennének szükségesek."