A GKI most kiadott negyedéves prognózisa szerint a magyar GDP 2023-ban fél százalékkal visszaeshet – a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol, a jegybank 0-1,5 százalékossal – idézi a Hvg.hu a gazdaságkutató közleményét. Pesszimizmusukat az a feltételezés indokolja, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik – emiatt az infláció lassítása és az EU-pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet, ami tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet.
Mint írják, a magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások: „az egyszerre nyomott fék- és gázpedál”, vagyis az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme „a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet” – írják.
A gazdaság helyzetét befolyásoló tényezők közül a gazdasági várakozások némi javulást mutatnak, a fogyasztás azonban továbbra is csökken –
a tavalyi 6 százalékos bővülés után 3 százalékos visszaeséssel számolnak.
Csökkenhet a beruházási ráta is, de még mindig 27-28 százalékos maradhat GDP-arányosan, ami az egyik legmagasabb az EU-ban, köszönhetően a nagy céges beruházásoknak. Így 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik – áll az összefoglalóban, amelyben kiemelik, a legdinamikusabb ágazat a mezőgazdaság lehet, ahol négy év visszaesés után jöhet némi visszapattanás. Összességében az export minimális, 2 százalékos növekedését és az import csökkenését vetítik előre.
A munkanélküliségnél a 2022-ben 3,6 százalékos arány növekedését, 4,2 százalékos rátát prognosztizálnak, hozzátéve, teljesen irreális az a kormányzati terv, hogy félmillió fővel növekedjen a foglalkoztatás.
Mint olvasható, a GKI szerint a 2023. évi költségvetés számos feszültséget tartalmaz. A bevételi előirányzat teljesítése a tervezettnél gyorsabb inflációt feltételez, ami a kiadási oldalon a már „betervezett” gondok vészes felerősödéséhez, kezelésük esetén elkerülhetetlen többlet-kifizetésekhez vezethet. Kérdéses az EU-transzferek beérkezésének mértéke és időpontja. Ezért a GKI a tervezett 3,9 százaléknál magasabb, 4,7 százalék körüli hiányt valószínűsít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9 százalék után idén 70 százalék körüli arány várható.
Ami az inflációt illeti, a GKI úgy számol, hogy a tavalyi átlagosan 14,5 százalékos szint
19 százalékra nőhet.
Ez az MNB becslésének a felső határán van (a jegybank 15-19,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál), a gazdaságkutató egyben kételkedik abban is, hogy az év végére elérhető az egy számjegyű infláció.