A British Petrol által működtetett Kaszpi-tengeren található óriási olajmező 1997-ben kezdte meg a termelést. A területen a Mol a harmadik legnagyobb partner 2019-ben szerzett érdekeltségével. Az első kőolajszállítmány innen érkezik meg – mondta Szabó Szabolcs, a Mol csoportszintű downstream értéklánc menedzsment ügyvezető igazgatója.
Azerbajdzsán egyik legnagyobb kőolajkitermelő mezője valójában egy mezőcsoport, ahol 2019-ben a magyar olajtársaság körülbelül 10 százalékos részesedést vásárolt. Szabó Szabolcs megjegyezte, a Molnak abban a csővezetékben is érdekeltsége van, amelyen az ott kitermelt kőolaj Azerbajdzsánból Grúzián keresztül a törökországi Ceyhan kikötőjébe érkezik.
Az ásványolaj végül hajón jut a Földközi-tengeren a horvátországi Omisaljba, onnan pedig – Százhalombattát érintve – ismét csővezetéken Pozsonyba.
Az Azerbajdzsán zászlóshajójának is nevezett ACG (Azeri-Chirag-Gunashli) olajmező az eurázsiai ország kőolajexportjának körülbelül a 95 százalékát biztosította 2021-ben.
"Az új forrásból származó kőolaj erősíti a Mol csoport rugalmasságát és ellenállóképességét, ami különösen fontos az orosz eredetű kőolajtermékek exportjára kivetett uniós szankciók miatt" – emelte ki Szabó Szabolcs. Az ACG mező könnyű kőolajban gazdag, ami azt jelenti, hogy a desztillálás során arányaiban több, úgynevezett könnyű vagy fehér termék nyerhető ki belőle, magyarán több potenciális motorüzemanyagként tovább felhasználható molekula – magyarázta a szakértő.
Maga a mező 2010 óta körülbelül naponta 800-850 ezer hordó kőolajat termel, és ennek 10 százaléka az, amire a Mol a tulajdonszerzés alapján jogosult. Ebből érkezik most tesztelési céllal az első szállítmány.
A Mol már eddig is tesztelt különböző forrásból származó kőolajat; alapos, körülbelül egy hónap múlva lezáruló teszt vár majd az azeri olajra is Pozsonyban. Bár a szlovák finomító – hasonlatosan a százhalombattaihoz – alapvetően az orosz kőolajra lett tervezve, a Mol mindig is kísérletezett egyéb kőolajokkal, az Adria-vezeték 2017-es újbóli üzembe helyezése óta különös hangsúllyal – jegyezte meg Szabó Szabolcs.
A magyar olajvállalat ugyanakkor folytatja az orosz kőolajtermékek importját a Barátság-kőolajvezetéken, mert meggyőződése, hogy Kelet-Közép-Európa üzemanyag-ellátásának biztonságát leginkább úgy lehet garantálni, ha az alternatív ellátási útvonalak felkutatása mellett a hagyományos ellátási csatornák is érintetlenül maradnak – összegezte a Mol csoportszintű downstream értéklánc menedzsment ügyvezető igazgatója.