A hvg.hu számolt be arról, hogy befuccsolt a nagy börtönépítési program. A kormány – a börtönzsúfoltság miatt született strasbourgi ítéletek árnyékában – 2016-ban határozta el, hogy új börtönöket kell építeni, amire negyven település jelentkezett. Közülük választottak ki 2017-ben nyolcat, ahol az akkori határozat szerint „2018 nyaráig európai normáknak megfelelő, korszerű börtönök” épültek volna.
A nyolcból aztán végül csak néggyel állapodtak meg, ám még ezeken a településeken sem történt szinte semmi, pedig a programba bevont önkormányzatok nagyon örültek a lehetőségnek, hiszen az új börtönök jelentősen csökkentették volna a helyi munkanélküliséget. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)
meg is kezdte a személyzet toborzását, amire mindenhol óriási volt a túljelentkezés.
A Magyar Hang közérdekű adatigénylése szerint 2018-ra a nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként börtönfelügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka hagyta ott a büntetésvégrehajtást. Mivel az ő kitanításuk személyenként 184 ezer forintba került, csak a pályaelhagyók képzésére 50 millió forintot költött az állam feleslegesen - írja a hvg.hu.
A kormány 2016-ben mindenesetre még óriási elánnal vágott bele a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté avanzsált beruházásokba, melyre a tervek szerint három év alatt 103 milliárd forintot költött volna. Arról, hogy miért álltak le egymás után a beruházások, sokféle magyarázat létezik. Az biztos, hogy a BVOP kétszer is nekifutott a közbeszerzéseknek, de mindkét alkalommal a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. Valószínű tehát alulbecsülték a készülő börtönök építési és fenntartási költségeit.
A zsúfoltságra azonban így is megoldást kell keresni,
ezért a már meglévő börtönöket bővítik, leginkább könnyűszerkezetes konténerépületekkel. Tíz büntetés-végrehajtási intézetben 2750 új férőhelyet alakított ki, bár ez csak mintegy fele annak, amire igazából szükség lenne.
A program leállítása miatt hoppon maradt önkormányzatok most próbálják hasznosítani a területeket. Két településen is ipari parkot, vagy bármilyen más munkahelyteremtő beruházást látnának szívesen a betonúttal ellátott, közművesített területeken.
Ugyanakkor a Magyar Helsinki bizottság szerint Magyarországon még soha ennyien nem ültek rács mögött mint napjainkban.
A börtönrendszer telítettsége 107 százalékos
és ez lakosságarányosan európai – illetve térségi – összehasonlításban is rendkívül magasnak számít.
Az elítéltek többsége lopás miatt tölti büntetését, ami a civil szervezet szerint azt jelzi, hogy a magyar társadalomban magasak az egyenlőtlenségek és a szegénység. A Magyar Helsinki Bizottság azt is hangsúlyozza, hogy a börtönök zsúfoltságán nem újabb fegyintézetek építésével lehet enyhíteni, hanem "változtatni kell a mértéktelenül és szükségtelenül szigorú büntetőpolitikán”.