Egy év nagyon kevés idő ilyesféle gazdasági szankciók lemérésére Deák András György, az NKE tudományos főmunkatársa szerint; amely szankciókat például februárban bevezettek, azok is csak tavasz végére, nyár elejére léptek életbe, azokról a szankciókról pedig kép sem lehet - például az olajszankciók -, amelyeket még csak tavaly decemberben vezettek be.
Két hatás azért lehetett.
- Kialakult és nagyjából augusztusig tartott tavaly egy háborús nyersanyagpiaci pánik, és valóban soha nem látott mértékben növelte az orosz bevételeket a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg tekintetében, ami tompította az orosz gazdaságot ért negatív hatásokat, ám ez a hatás 2023-ban már nem fog jelentkezni.
- A háborúk hatására megannyi kapcsolat megszakadt, a pénzpiaci forgalomból kiszakadt Oroszország, logisztikai problémái voltak.
"Ezen két hatás eredőjeként alakult ki egy bő 2 százalékos reálgazdasági GDP-csökkenés 2022 teljes évében Oroszországban" - mondta Deák András György, aki szerint a hatásokat csak az idei év elején látjuk kibontakozni.
Az orosz költségvetésről úgy vélekedett, "a tavalyi év viszonylag jó volt".
"Soha annyi szénhidrogén-bevételük nem volt, mint abban az évben. A költségvetési viszonyokban szerepet játszott az is, hogy a háborúra tekintettel pótadókat vetettek ki, tehát a tavalyi évben tudták fedezni azt a plusz költést, ami a háborúból fakadt. Az idei évben viszont ez nem látszik. Maga a költségvetési tervezés is visszafogottabb volt, mint a tavalyi, kisebb bevétellel számoltak, közben pedig
az év első két hónapjában összehozták a teljes éves hiányt."
Deák András György rámutatott, a bevételi oldalon is problémák vannak tehát, de a kiadási oldal is "nagyon elszaladt"; a 2023-as költségvetési tervezetet "nagyjából el lehet felejteni, az nem fog megvalósulni".
Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha elfogynak az orosz költségvetési tartalékok, a szakértő úgy válaszolt, hogy ezt még nem lehet tudni, ez egy dilemma az orosz vezetésben is.
Moszkva:
- ahonnan még tud, felvehet hiteleket,
- másik lehetőségként nyomtathat pénzt, bár ez inflációhoz vezet,
- vagy az is szóba jöhet, hogy visszafogja a harctéri cselekményeket.
Ennek a háromnak valamiféle hibridjéből alakulhat ki a megoldás.
Azt azért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa aláhúzta, hogy a háború költségeit Oroszország rövid távon elő tudja teremteni - igaz, nem tudjuk, meddig tart a rövid táv. Az eladósodás például megoldás lehet, hiszen
maga az orosz állami költségvetés jelenleg nem eladósodott,
a nemzeti össztermék 20 százaléka alatt van a büdzsé adósságállománya, tehát "széles a pálya". A kérdés az, hogy honnan tud bevonni külső forrást, illetve számolnia kell azzal, hogy ennek a költsége nyilvánvalóan nagyon magas lesz - zárta gondolatait.