Miért stratégiai ágazat a távközlési szektor, és mi a helyzet Európa többi részében? – ezt a kérdés bontotta ki az Oeconomus.
Kezdésként leszögezi elemzésében az agytröszt, hogy a nemzetstratégiai ágazatok 2010-óta tartó magyar többségi tulajdonba kerülése számos előnnyel járt: az energetikai szektor „magyarosítása” lehetővé tette a rezsicsökkentés megvalósítását, a médiapiaci tulajdoni struktúra átalakítása pedig szuverenitási kockázatokat iktatott ki. A Vodafone Magyarország felvásárlása a magyar távközlési piac szerkezetét alapvetően rendezte át.
A stratégiai ágazatokban a magyar tulajdoni hányad növelésének következtében a nemzeti vagyon több mint 50 százalékkal, a 2010-es 11 650 milliárd forintról 18 ezer milliárd forint fölé növekedett.
Azt írják, ha a MOL orosz tulajdonban maradt volna, az ukrajnai invázió miatt bevezetett szankciók következtében veszélybe került volna az hazánk üzemanyag-ellátása. Az orosz tulajdonú olajipari vállalat valószínűsíthetően az Oroszországgal szembeni kitettséget fokozta volna. Nem törekedtek volna például az azerbajdzsáni diverzifikációra és az infrastruktúra fejlesztésére.
Megállapítják, hogy az európai távközlési ágazatban igen gyakori az állami szerepvállalás. Európában tizenöt országban van részesedése ilyen cégben az adott országnak. A leginkább közismert példa
- a németországi Deutsche Telekom AG, amely esetében a szövetségi kormány közvetlenül 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik, és további 17,4 százalékkal a KfW állami befektetési és fejlesztési bankon keresztül (tulajdoni része így összesen 31,9 százalék). További példa
- a Telekom Ausztria, amely egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van.
- A Telenor 54 százaléka a norvég államé, míg
- a francia államnak eltérő források szerint 13,4-23 százalékos részesedése van az Orange telekommunikációs vállalatban.
- A szlovén és szerb Telekomban közel 60 százalékos az állam részesedése,
- a horvátországi T-Hrvatskiban is van állami érdekeltség.
Magyarországon a Vodafone 1999-es indulásakor a vállalat 20 százaléka tartozott az akkor még teljesen állami tulajdonú Antenna Hungáriához. Ez az arány egy ideig elérte a 30 százalékot is. Jelenleg utóbbi cég 23 százaléka tartozik a magyar államhoz, így közvetetten a Vodafone tranzakció lezárását megelőzően is a Yettel 25 százalékát tulajdonolta.
Tavaly augusztusban hozták nyilvánosságra, hogy a 4iG infokommunikációs vállalatcsoport a magyar állammal közösen felvásárolja 51-49 arányban a Vodafone Magyarország vállalatot. A végleges vételár 660 milliárd forint volt, amely 7,1-szeres EBITDA-t jelentett.
A Vodafone Magyarország az előfizetéses piacon több mint 3,8 millió lakossági és üzleti ügyfelen keresztül összesen 5 millió bevételt generáló egységgel rendelkezik. Ez
- 3 millió mobil,
- 700 ezer televízió adás,
- 700 ezer széles sávú internet és
- 600 ezer vezetékes telefon
- előfizetést jelentett 2022 júliusában.
A 4iG vállalatcsoport az akvizíciót követően több mint 7,6 millió RGU-val rendelkezik.
A Vodafone Magyarország 2014-óta stabil bevétel-növekedési dinamikával rendelkezik.
- Az eredmény szempontjából a cég 2015-től egészen az évtized végéig, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság bekövetkeztéig nyereséges volt.
- 2020-ban 1,4 milliárd,
- 2021-ben pedig 7,4 milliárd
veszteség terhelte az eredménytartalékot. Bár a bevétel folyamatosan nőtt, a költségek az elszálló munkaerő- és importköltségek miatt még nagyobb mértékben emelkedtek. A veszteségeket kompenzálandó, a Vodafone 10 százalékkal emelte a meglévő előfizetéseinek díját. Az áremelést az inflációhoz való alkalmazkodással, korrekcióval indokolták. A 2020-2021-es üzleti évben a Vodafone Magyarország árbevétele elérte a 278 milliárd, EBITDA-ja pedig meghaladta a 93 milliárd forintot. A vállalat közvetlenül 3 ezer embernek biztosít megélhetést, de a közvetett érintettek köre – a beszállítókat figyelembe véve – elérheti a 10 ezer főt – írja a cikk.
A tranzakció a hazai távközlési piac szerkezetét alapjaiban rendezheti át. Sokan, köztük a 4iG vezetése is az adásvételt a MATÁV 1990-es évekbeli privatizációjához hasonlítja.
A Vodafone Magyarország eddig hazánk második legjelentősebb vállalata volt a távközlési szektorban, felvásárlásával a 4iG komoly versenytársa lesz az eddigi vezető vállalatnak, a Magyar Telekomnak.
A Magyar Fejlesztési Bank 425 millió eurós, azaz 400 forintos árfolyammal számolva 170 milliárd forintos hitelkeretet biztosított a 4iG számára, a tőkekövetelés 80 százalékának állami kezességvállalása mellett. Ezt az összeget a 4iG leányvállalatának, az Antenna Hungáriának biztosította a Vodafone Magyarország 51 százalékos felvásárlásához. Emellett a 4iG 750 millió eurós hitelt kapott az állami Eximbanktól. Azonban Fekete Péter, a 4iG vezérigazgatója kifejtette, hogy az Eximbank csak közvetítő szerepet játszott a szindikált hitelt nyújtó, több bankból álló konzorcium között. Ennek tagja volt többek között a tranzakcióban tanácsadó JP Morgan is. A 4iG-re jutó vételárrész fennmaradó részét a cég a készpénzállományából fedezi.
Jászai Gellért szerint
az akvizíció megtérülése konzervatív becslések szerint sem lesz több 10-12 évnél.
A felvásárlás az állami kezességvállalás miatt csak abban az esetben fog az adóbevételek kárára megtörténni, ha a 4iG nem lesz képes a közvetett állami hitel törlesztésére. De az elemzés szerint ennek kicsi az esélye.