Meg kell könnyíteni a szárazföldi szélenergiát célzó befektetéseket Magyarországon, a szélerőművek telepítésére vonatkozó jelenlegi általános korlátozások megszüntetésével – olvasható az Európai Unió Tanácsának határozatához kapcsolt mellékletben, amelyet az Európai Bizottság adott ki a magyar helyreállítási terv jóváhagyásáról. Ez egyike azoknak a szükséges reformoknak, amelyeket végre kell hajtania az országnak ahhoz, hogy hozzáférhessen az uniós helyreállítási alap (RRF) 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő forrásaihoz – emlékeztet a 24.hu.
Ennek keretében meg kell szüntetni a szélerőművek telepítésére vonatkozó „szükségtelen” korlátozásokat, különösen
- a szélturbinák esetében tartandó védőtávolság (a szélenergia-létesítmények és a lakott vagy egyéb érintett területek közötti távolság),
- a szélturbina magassága (vagy a szélerőmű szárnylapátjainak maximális átmérője) és
- a turbinák teljesítménykapacitása
tekintetében – fogalmaznak a dokumentumban, hozzátéve, hogy
a reform végrehajtásának határideje 2023. március 31. Ezen felül más határidőt a bizottság nem jelölt ki.
A híroldal cikke szerint a fő akadály, hogy egy 2016-ban kiadott kormányrendelet 12 kilométerben szabta meg a turbinák lakott vagy beépítésre szánt településrészektől mért távolságát. Egyik európai országban sem ilyen nagy az előírt táv, ami – mivel az ország sűrűn lakott – gyakorlatilag lehetetlenné tette az új egységek telepítését.
A bizottság előírása szerint a reform nyomán nyilvános konzultációt követően kellene bevezetni a szélerőművek számára kijelölt célterületeket. Jelen állás szerint tehát a társadalmi vita megindítására mindössze másfél hónap maradt. A 24.hu felidézi, hogy a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter részletezte a kabinet energetikai terveit, de arról csak újságírói kérdésre beszélt, hogy a szélenergia-szabályozást fellazítanák.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság javaslata szerint 500 méterben kellene meghatározni a szélturbinák esetében tartandó védőtávolságot, máskülönben vészesen elkezdenek szűkülni a beruházók lehetőségei. Lendvay Péter szerint az, hogy el lehet helyezni a turbinákat, csak az egyik lába a reformnak, a másik a villamosenergia-hálózathoz való hozzáférés kérdése: vagyis hogyan, mikorra, mennyi pénzért lehet majd a szélerőművek által megtermelt áramot a hálózatra föltáplálni.
Az elnök arra is rávilágított a lapnak nyilatkozva, hogy a szélenergiaterveket nem lehet összevetni a napelemesekkel. Ezek a technológiák viszonylag nagy értékű, magas beruházási költségű fejlesztéseket igényelnek, és más beruházói csoportokat vonzanak, mint a napenergia, amelynél akár az alacsonyabb jövedelmű lakosok pénzét is be lehet vonni az áramtermelésbe. Ráadásul egy szélerőmű jóval intenzívebb felügyeletet, karbantartást igényel. A szakmai szövetségnél mindazonáltal úgy tapasztalják, hogy igen jelentős a befektetői érdeklődés.
Az érdekképviseleti vezető szerint azonban mérget lehet venni arra, hogy
2025 előtt egyetlen új szélturbina-telepítés sem lesz Magyarországon
– olvasható egyebek mellett a cikkben.