A héten derült ki, hogy az Alkotmánybíróság – miután a kifogásolt jogszabályok már nincsenek érvényben – nem foglalkozik a kis benzinkutasok által az üzemanyagok árának befagyasztásával kapcsolatban tavaly benyújtott alkotmányjogi panaszaival.
Az érintett vállalkozók azért fordultak a testülethez, mert az árstop bevezetésével a kormány veszteséges működésre kényszerítette őket, ami sértette a vállalkozás szabadságát, emellett nem kaptak kárpótlást, és hátrányba kerültek a multicégekkel szemben – írja a hvg.hu.
A kutasoknak végül annyit sikerült elérniük az államnál, hogy
- pályázhattak a literenként 20 forintos (a valóságban csak 16, mivel csak forgalmuk 80 százaléka után kapták meg) állami kompenzációra, illetve
- 4 alkalmazottjuk után elengedte az állam a járulékokat.
Ez a segítség azonban kevés volt, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke tudomása szerint 13-15 kút kénytelen is volt bezárni, a többség pedig jelentős áldozatok árán volt csak képes fennmaradni.
Bár az Alkotmánybíróság nem foglalkozik a kérdéssel, az ügy Strasbourgban nyitva van – tette hozzá Egri Gábor a lapnak. A szövetség elnöke emlékeztetett, hogy tavaly több mint ötven érintett cég nyújtott be keresetet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, ami be is fogadta ezeket. Most pedig, hogy a jelek szerint Magyarországon kimerültek a jogi lehetőségek, várhatóan el lehet indítani az ottani eljárást.
Egri Gábor tavaly novemberben, nem sokkal az árstop kivezetése előtt összességében százmilliárdos veszteségről beszélt. A hvg.hu két érintett vállalkozás segítségével azt is részletesen bemutatja, hogy cégszinten ez mit is jelent.