Nyilvánossá vált az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. A kormany.hu oldalon megjelent tervezetet széles körű szakmai egyeztetések után, összesen 26 szervezettől érkezett 900 javaslat alapján dolgozták ki – írja a magyarepitok.hu.
A törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amikben az állam a forrás legalább 50 százalékát biztosítja. Ugyanakkor a nemrég nyilvánossá vált törvénytervezet szerint az új törvényben foglaltakat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amiknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg.
A tervezet várhatóan a februárban induló ülésszakon kerül benyújtásra a parlamentben.
Felidézik, az építésügyi miniszter az ÉVOSZ évzáró konferenciáján elmondta: arra törekednek, hogy a szakma döntse el, mi legyen a szakmával. Ezzel összhangban a tervezet tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását. Mint írják, a testület számos területen tesz majd javaslatokat az iparág működésére, amik alapján Lázár János építésügyi miniszter rendeleteket hoz. A tanács hatáskörébe többek között az alábbiak kerültek:
- az építményinformációs modell (BIM) alapú tervezés és műszaki megvalósítás feltételrendszere;
- az állami építési beruházás típusonként és építmény-funkciónként eltérő szerződésminták;
- egy új képzési rendszer kidolgozása, a szakmai képzések formája és feltételei;
- az építési beruházásokban részt vevő szakemberek szakmai képzése (a vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések felülvizsgálata alapján);
- a tervező és a fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere (amely szintén egy hangsúlyos elem volt Lázár János beszédében az ÉVOSZ-gálán);
- az állami építési beruházás típusonként kialakítandó Tervezői Szolgáltatások Rendszere és az Építési Beruházási Folyamatok Rendszere.
A tervezet az érdekegyeztető szakmai fórumként fellépő Tanács tagjait is ismerteti, eszerint:
- a miniszter,
- a Magyar Államkincstár,
- a Magyar Mérnöki Kamara,
- a Magyar Építész Kamara,
- az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége,
- a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége,
- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,
- a MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
- a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
- a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság,
- a Nemzeti Kulturális Tanács,
- a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
- az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,
- a Gazdasági Versenyhivatal,
- a Közbeszerzési Hatóság,
- a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság,
- valamint az országos főépítész vesz részt a Tanács munkájában, amely döntéseit négyötödös többséggel, a Tanács elnökének egyetértésével hozza meg.
A Magyar Építők cikke szerint a tanács hatályába került fenti területek közül az építőipar számára az egyik legfontosabbnak a BIM kérdéskörre számít, erre számos elem vonatkozik a tervezetben.
Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a építményinformációs modell alkalmazását. Ugyanakkor a teljes szakma számára jelentős kihívást jelentő
BIM bevezetése nem egyik napról a másikra történik meg.
A 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket még nem kell alkalmazni. Emellett a miniszter gazdaságossági szempontok alapján eltérhet a BIM alapú műszaki megvalósítás rendszere alkalmazásától.
Szintén a tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák, hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk.
Szintén fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéséhez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel – olvasható mások mellett.