Hogy pontosan mit is tartalmaznak az árak, arról az étteremben apró betűs szöveg tájékoztatja a vendéget az étlapon. Ha a feltüntetett árak az áfát igen, de a szervizdíjat például nem tartalmazzák, akkor a vendég 10-15 százalékkal nagyobb összegről kap a végén számlát – hívja fel a figyelmet a VG. Főszabály, hogy az étteremben tájékoztatni illik a betérőket arról, hogy az étlapon szereplő árakat hogy kell érteni, bennük van minden tétel, vagy esetleg egyik sem. Vannak, akik pusztán abból a megfontolásból, hogy az alacsonyabb összeg jobban mutat, inkább a nettó árakat tüntetik fel.
A felszolgálási díj Magyarországon nem kötelező tétel, de egyre többen élnek vele, ugyanis kedvezményes adózással fizethető ki a munkabérként adózó borravalóval ellentétben. Ez a fajta mozgó bér a forgalom függvénye, egyik célja vele a munkáltatónak éppen az, hogy motiválttá tegye a dolgozóit az értékesítésben, a forgalom növelésében.
„A Covid alatti bezárásoknál épp az volt az egyik legnagyobb gond, hogy a szervizdíjból, illetve felszolgálási díjból származó mozgóbér teljesen eltűnt vagy minimálisra csökkent, a vendéglátásban dolgozók ezáltal elvesztették jövedelmük nagy részét” – mutatott rá a lapnak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Tapasztalatai szerint
a magyar az egyik legjobban fizető vendég, ha jót kap, elégedettségét pénzzel is szívesen és bőkezűen kifejezi.
Öt éve felröppent a hír, hogy a szakmai szövetségek a felszolgálási díj kötelezővé tételét szorgalmazzák. Kötelező végül nem lett a díj, de egyre többen élnek a legális lehetőséggel, hogy egységesen minden vendégtől beszedjék. Ez azonban nem a legszerencsésebb abban az esetben, ha a vendég nem elégedett a szervizzel, amit kapott.
A gazdasági lap egyebek mellett megjegyzi, hogy a készpénzben, zsebbe adott borravalóról hivatalos bevallás jellemzően nem születik, nem véletlenül kapott kedvezményes adózási lehetőséget a szervizdíj, amely a szürkegazdaság kifehérítésének is eszköze.