A CTK cseh hírügynökség által ismertetett elemzés szerint a jövő évben 0,1 százalékos reálbércsökkenés várható Csehországban.
"A reálbérek negatív alakulása már tavaly óta kísért bennünket, s a következő hónapokban nem várható jelentős változás. A magas árszint negatívan befolyásolja a háztartások vagyoni helyzetét, a meglódult infláció mindenkit elszegényít, de elsősorban az alacsony bevételű háztartásokat sújtja" - mutatott rá Anna Píchová, a Cyrrus elemzője.
Az elemzés szerint az idei reálbércsökkenés Csehországban jóval magasabb lesz, mint a többi visegrádi országban, illetve mint az európai uniós 2,3 százalék. Lengyelországban 2,3 százalékos, Szlovákiában 1,1 százalékos, Magyarországon pedig 0,3 százalékos reálbércsökkenés várható - olvasható a dokumentumban.
A jövő évben az Európai Unió szintjén 0,6 százalékos reálbéremelkedés várható. Ugyanez a növekedés várható Lengyelországban. Szlovákiában a várható reáélbérnövekedés 0,7 százalék, Magyarországon pedig 2,3 százalék. Egyedül Csehországban prognosztizál a Cyrrus 0,1 százalékos visszaesést jövőre - írja a CTK.
Másfelől tény - emlékeztet Anna Píchvová - hogy az utóbbi tíz évben a reálbérek növekedése gyorsabb volt az európai uniós és a visegrádi átlagnál. A 2011-2021 évek közti időszakban a bruttó bérnövekedés 41,4 százalékos volt Csehországban, míg az uniós átlag 20,8 százalék volt.
A Cyrrus elemzése szerint a reálbérek csökkenése Csehországban csak átmeneti jelenség, rövidtávú lesz, majd újra növekedés várható.
A négy visegrádi ország közül jelenleg Csehországban a legmagasabb a havi átlagbér - derült ki a Mazars nemzetközi pénzügyi tanácsadó ügynökség legújabb tanulmányából, amelyet a közelmúltban ismertetett szintén a CTK.
Csehországban jelenleg 1533 euró a havi átlagbér, Magyarországon 1349, Lengyelországban 1301, Szlovákiában pedig 1185 euró - mutatott rá a prágai székhelyű Mazars, amely minden évben 22 közép- és kelet-európai ország adórendszereit hasonlítja össze.