Tíz év konjunktúra után körvonalazódik a fordulat az ingatlanpiacon; keresleti és kínálati oldalról is láthatók a szűkülés jelei - mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője a jegybank Lakáspiaci jelentését bemutató online sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
Kiemelte: a lakáspiaci adásvételek száma szeptemberben 34 százalékkal csökkent országosan az egy évvel korábbihoz képest.
Az újonnan kihelyezett hitelek piaca csaknem 40 százalékkal esett vissza az ősz első hónapjában,
a szerződések száma pedig harmadával lett kevesebb - tájékoztatott. A használt lakások vásárlására nyújtott hitelek volumene mérséklődött a leginkább, 50 százalékkal - tette hozzá.
A jegybank felmérése a hitelkereslet további mérséklődését vetíti elő a negyedik negyedévre és a jövő év első negyedévére a hitelfeltételek szigorodásával párhuzamosan - mutatott rá.
A szakember felidézte: a második negyedévben a lakások ára még jelentősen, országos szinten éves alapon csaknem 25 százalékkal drágult, főként a vidéki folyamatok eredményeképpen. Az előzetes adatok alapján a harmadik negyedévben azonban az áremelkedési dinamika 18 százalék közelébe lassult, reálértéken, az inflációval korrigálva pedig egyszámjegyűvé vált.
A bérleti piacon szeptemberben havi alapon stagnáltak a díjak, éves összevetésben azonban országosan és Budapesten is 20 százalék feletti volt az emelkedés
- húzta alá.
Winkler Sándor elmondta, hogy az újépítésű lakások piacán átmenetileg még emelkedés várható idén a kedvezményes lakásáfa eredményeképpen, ugyanakkor a kereslet szűkülése jövőre már a kínálati oldalt is visszafoghatja.
A tavalyi alacsony, 20 ezer alatti bázishoz képest idén 23 ezerre bővülhet a lakásátadások száma - fejtette ki.
Budapesten a fejlesztés alatt álló lakásállomány éves összevetésben alig, mindössze 3 százalékkal nőtt, ezen belül a még el nem adott lakások száma jelentősen, több mint harmadával csökkent, tehát szűkös volt a kínálat - magyarázta.
A hazai lakásállomány megújulási aránya alacsony historikus és nemzetközi összehasonlításban is,
kevés új lakás épül Magyarországon: az elmúlt tíz évben mintegy 100-150 ezer új lakás nem épült fel - ismertette a piaci szereplőkkel folytatott egyeztetések következtetéseit.
Arra is kitért, hogy
szétszakadó lakáspiac van kialakulóban,
ahol a rossz energiahatékonyságú ingatlanok ára csökken, ugyanakkor a jó energiakondíciójú lakások ára stagnál vagy inkább nő.
Az osztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy az állami beruházások átütemezése és az építőipari termelés csökkenése eredményeképpen kapacitások szabadulhatnak fel a szektorban. Idén elmondása szerint még a szakképzett munkaerő hiánya volt a termelés fő gátja, a munkaerőhiány azonban oldódik és egyre inkább az elégtelen kereslet szab korlátokat.
Továbbra is probléma ezen felül a szektorban az alapanyagok hiánya, illetve drágulása; az alapanyagok a második negyedévben Magyarországon 20 százalékkal nőttek, ami európai szinten a 6. legmagasabb érték - részletezte. A szakma várakozásai szerint idén még további 10-15 százalékos drágulás várható - tette hozzá.
Nagy Tamás, a MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője arra a kérdésre, hogy várható-e újabb lakáscélú zöldhitel program azt válaszolta, hogy a jegybank jelenleg minden eszközével az infláció ellen küzd, új hitelprogram nincs napirenden. A meglévő otthonfelújítási programokat azonban szerinte érdemes lenne célzottabbá, zöld irányultságúvá tenni, ahogy azt az MNB májusban kiadott 144 pontjában is jelezte már.