A pénz digitalizációja nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség is, ilyen szempontból Virág Barnabás jegybanki alelnök szerint éppen egy korszakváltás határán vagyunk, amit több tényező is alátámaszt. Az MNB vezetőhelyettese a Pénz digitalizációja – kulcs a XXI. századhoz címmel adott elő a Portfolio Future and Finance 2022 konferenciáján.
A korszakhatárt jelző tényezők:
- rendkívüli infláció
- új technológiák megjelenése
- geopolitikai súlyponteltolódás
- globalizációs megatrendek megjelenése
Virág Barnabás úgy vélekedett, ezek miatt a 2020-as évek nagy átalakulást hozhatnak. Szerinte a pénzteremtés monopóliuma a jegybanktól fokozatosan áttolódott a kereskedelmi bankokhoz.
"A kereskedelmi bankok a hitelezésen keresztül, illetve a visszafogott szabályozás következtében gyakorlatilag 2008-at megelőzően önmagukban is óriási mennyiségű pénzt voltak képesek teremteni. Ennek a kockázatait hozta el akkor a válság, azt láttuk, hogy ez komoly stabilitási problémákat okoz a világban. A jegybanki reakció ilyenkor értelemszerűen az, hogy az ingát el kell kezdeni a másik irányba téríteni, és mindent leszabályozni. Erről szólt az elmúlt évtized, visszaszerezni a pénzteremtési monopóliumot a kereskedelmi bankoktól, egyre szorosabb kontroll alá vonni a hitelteremtés folyamatát" – részletezte.
Eközben a bankrendszeren kívüli szereplőktől elindultak olyan szabályozók, amelyek részben előremutatók az alkalmazott technológiákban, részben viszont újabb kockázatokat építenek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell a jegybankalelnök szerint.
"A fizikai pénz el fog tűnni, átkerül a digitális világba. Nagy kérdés viszont, hogy
ki fogja kibocsátani ezt a pénzt, állami vagy piaci szereplők, algoritmusok;
én azt gondolom, hogy a válasz egyértelmű, a jegybankok abba az irányba mozdulnak, hogy a szuverenitást meg kell őrizni, a pénzkibocsátást azt továbbra is csak az állam teheti" – szögezte le Virág Barnabás.