A hazai hagymatermesztés egyelőre még nincs veszélyben, csak arról van szó, hogy a hagyományos, makói módszerrel hagynak fel a gazdák. A Jászságban és a Dunántúlon, ahol vannak öntözhető területek, továbbra is termesztik a magról vetett hagymát – mondta Fekete János.
Az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint a klasszikus, dughagymáról termesztett makói hagyma azért tűnik el, mert alacsony a terméshozam. A dughagymás termesztésnél ugyanis hektáronként 250-300 mázsa, míg a magról vetett, külföldi fajták esetében 7-800 mázsa takarítható be.
Bár a makói hagyma hungarikum, a termelők mégsem kapnak állami támogatást
– tette hozzá.
Azt is elmondta, hogy a hagyományos makói hagyma termesztésének az éghajlatváltozás sem kedvez. Az egyre szárazabb időjárás miatt intenzív öntözésre lenne szükség, ám ehhez nincs kiépített öntözőrendszer. Így ma már a legtöbben csak saját célra, a kiskertekben termesztenek hagyományos módszerrel hagymát. "Már egy kamionra való makói hagyma sem terem" – tette hozzá.
A gazdák legfeljebb csak akkor térnének vissza a klasszikus hagymatermesztéshez, ha kiépülne az öntözőrendszer és a földjeik végében futnának a csövek.
"Minden gazda nagyon szívesen kifizetné a víz árát, ha le tudná tenni a szivattyú csövét és öntözhetne. De a vízhiány már más növénykultúráknál is nagy gondot okoz" – hangsúlyozta az Országos Hagyma Terméktanács elnöke.