Virág Barnabás elmondta: a megtakarítások továbbra is magas szinten állnak a magyar gazdaságban, körülbelül az éves GDP 5 százaléka az, amit lakossági oldalon megtakarítunk minden évben. Ez az MNB alelnöke szerint egy nagyon komoly összeg, amelynek egy része közvetlenül az állam finanszírozására fordítódik a lakossági állampapírokon keresztül. Egy másik része a különböző befektetési alapokba kerül és azon keresztül jut el a gazdaságba. Egy harmadik szelete pedig a bankoknál van különböző betétek formájában.
"Én itt inkább azt a asztal tényezőt értékelném, hogy a magas inflációs közeg ellenére egyelőre nem látszik, hogy a lakosság a boldogulásáért hozzányúlna a megtakarításaihoz. Ezért azt gondolom, hogy az a monetáris lépéssorozat, ami tavaly június óta bekövetkezett, tetten érhető abban, hogy a megtakarításokat sikerült stabilizálnunk. Ez egy kulcsa egyébként a megoldásnak, hiszen ebben az időszakban épp az a cél, hogy a fogyasztás helyett a megtakarításra helyezzük a hangsúlyt" - mondta el Virág Barnabás.
A kamatemelési ciklus a hiteleket is drágítja, az átárazás már zajlik mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben. Ugyanakkor a szakember rámutatott: egyenlőre a hitelaktivitás oldalán nagyon súlyos következmények még nem voltak.
"Továbbra is kétszámjegyű hitelbővülés mutatkozik a magyar gazdaságban, ami egy ilyen közegben egy elég erőteljes dinamika. Persze hozzá kell tenni, hogy vannak és voltak lakossági és vállalkozói támogatott termékek és ezek nagyon népszerűek, de az is látszik, hogy a maguk a bankok is nagyon fegyelmezetten alakítják a hitelkamataikat. Pedig ezen éles verseny van, mindenki próbálja magához csalogatni az ügyfeleket, és ennek megfelelően a hitelkamatoknál különböző kedvezményes konstrukciókat alakítanak ki."
Ősszel recesszió jöhet
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke idézte az ilyenkor szokásos mondást, mely szerint a magas inflációnak a legnagyobb ellensége épp a magas infláció, vagyis az árak gyors növekedése előbb-utóbb elkezd a reálgazdaság ellen hatni. Csökkenni kezdenek a beruházások, mindenki visszafogja a fogyasztását, a reálbérek növekedésének üteme mérséklődik stb.
"Ezen keresztül egy lassabb növekedéssel vagy pedig recesszióval jellemezhető közeg alakul ki, ami önmagában visszahat majd az árazásra. Én abszolút osztom azokat a véleményeket, amelyek szerint őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának. Úgy fogalmaznám ezt meg, picit tovább is menve, hogy egy nagyon speciális viharzóna felé halad a a világ, ahol a viharzónán belül még súlyosabb szupercella-jelenségek is kialakulhatnak, ahol különböző tényezők hatásai még össze is adódnak" - fejtette ki várakozásait a szakember.
Ilyen szempontból Európa kifejezetten kitett,
sokkal inkább, mint az Egyesült Államok vagy Kína - hangsúlyozta.
A korábbi válságokat gyorsan számba véve felsorolta: a 70-es években stagflációs közeg volt egy energiaválsággal, azt követően jöttek tőzsdei válságok 80-as, 90-es években vagy a 2000-es évek elején. Voltak feltörekvő piaci problémák a 90-es években. Ott volt a 2008-9-es globális adósságválság, és utána 2012 Európában egy eurózóna-válságot hozott. Ehhez adódott hozzá 2021-21-ben a Covid.
"Egy olyan közegben vagyunk most, ahol gyakorlatilag minden olyan jelenség, ami ezeket a válságokat külön-külön jellemezte, itt van velünk. Itt van még a Covid - lásd a kínai lezárásokat -, nagyon magasak az adósságszintek, a világban közben emelkedik a kamat, ami a feltörekvő piacokon tőkekiáramlást okoz. Az energiaárak is magasak. Ezért azt gondolom, hogy egy olyan puskaporos levegő van, ahol nagyon könnyen össze tudnak adódni ezek a különböző faktorok."
Az inflációs helyzet megoldása olyan, mint a maratonfutás
Az őszi hónapokig, vagy az év végéig még az inflációs ráta növekedésére kell számítani az európai országokban, így Magyarországon is - derült ki az alelnök szavaiból.
Virág Barnabás az inflációt növelő hatások közül példaként említette az energia- és az élelmiszerárak növekedését, valamint külön kiemelte az aszályhelyzetet, ami főként a közép-kelet-európai országokban újabb áremelkedési hullámot indíthat el. Emellett szólt a rezsiszabályok változásának hatásáról, amely az őszi hónapokban látható. Úgy vélte: ez utóbbinak 3 százalékpontos inflációemelő hatása lesz.
"Senki ne számítson gyors megoldásra. Ez olyan lesz, mint egy hosszú, maratoni futás, ahol az a fontos, hogy a 42. kilométer után képesek legyünk beérni a célba. Maratonfutó ismerőseimtől úgy tudom, hogy
ennek a lényegi része a 30. kilométer után kezdődik. Addig sokan képesek eljutni, de az utolsó 12 kilométerhez kell az igazi kitartás és fegyelmezettség. Ebbe az időszakba lép be most a világ.
Az infláció elleni küzdelemben az utolsó negyed lesz a meghatározó, akkor lesz szükség határozott, kitartó és fegyelmezett monetáris politikákra. A Magyar Nemzeti Bank ezért gondolja azt, hogy nekünk is ilyen határozott, kitartó és fegyelmezett monetáris szigorításra van szükségünk, hogy ezt a folyamatot megtörjük" - illusztrálta a helyzetet a jegybank alelnöke.
Az infláció várható tetőzésével kapcsolatosan nagyon óvatosan fogalmazott Virág Barnabás.
"A június végi számításaink szerint - ahol nem számoltunk azzal, hogy a hatósági energiaszabályozásban már idén változás indul el - úgy számoltunk, hogy az év végén 15-16 százalék között lehet az év végén az a sáv, ahol az infláció tetőzik majd. Ha ehhez csak hüvelykujjszabályként hozzáadjuk a fent említett 3 százalékot, akkor valahol 18-19 százalék körül van a jelenlegi kilátások mellett" - összegzett a szakember. Ehhez ráadásul még hozzá kell számítani, hogy az aszály miatti őszi élelmiszerár-emelkedés, vagy a globális piacokon látható nyersanyagár-csökkenés hogyan változtat a helyzeten az őszi hónapokban.