A VG értesülései szerint a hivatalos döntés augusztus elején született meg, miután a társaság tulajdonosa, az Építési és Beruházási Minisztérium – mely tárcát Lázár János vezet – erről kiállította a részvényesi határozatot. Mindez azt vetíti előre, hogy az NKK megszűnése nem sodorja veszélybe a társaságnál lévő fejlesztéseket, így a fővárosi vonatkozásúakat sem, mivel mindegyiknek lesz gazdája.
Az azonban továbbra is kérdés, hogy az ezermilliárd forint értékű beruházások közül melyik valósulhat meg rövid távon. A tárca ugyanis az orosz–ukrán háború miatt kialakuló gazdasági válság miatt felülvizsgálja az állami beruházásokat, azokat pedig, amelyeknél eddig nem indult el a kivitelezési szakasz, felfüggesztik – emlékeztet a gazdasági lap.
A BMSK a tervek szerint a magasépítésű projekteket veszi át az NKK-tól, a NIF-hez pedig a közlekedési infrastruktúra fejlesztései mellett a komplex városfejlesztések kerülhetnek.
Ugyan a magyar sajtóban korábban felröppent olyan hír, miszerint a fővárosban leállnak a fejlesztések, de az ÉBM által folytatott felülvizsgálat nem vonatkozik az uniós projektekre. Ezekből pedig több százmilliárd forint értékben részesülhet a főváros és agglomerációja. A VG rávilágít: csak a helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) révén mintegy ötszázmilliárd forint fejlesztési pénz érkezhet Budapestre és vonzáskörzetébe a következő években.
Ehhez azonban először is megállapodásra van szükség az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A kapcsolódó tárgyalásokat vezető Navracsics Tibor szerint erre jó esély van: 98,8 százalékra teszi az év második felében való megegyezés valószínűségét – olvasható.