Fontos látni, hogy eddig Ukrajna és Oroszország számított a világ legnagyobb exportőrének az olajos magvak és gabona tekintetében, most azonban ezek úgymond beragadtak és ott állnak a tárolókban. A termékek korábban főként tengeri úton érkeztek Európába, ahonnan itteni kereskedőkön keresztül jutott el az észak-afrikai és közel-keleti országokba, ami most nem tud megtörténni, ezért elsősorban utóbbi térségekben léphet föl élelmezésügyi probléma – fogalmazott a Takarékbank és az MKB Bank Agrárüzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy miután a világban egyébként jó gabonatermés-kilátások vannak, a fejlett és modern világban nem kell tartani hasonló gondoktól.
Ukrajnából mindeközben ellentmondásos hírek érkeznek, így aztán meglehetősen nehézkes pontosan megbecsülni, hogy mi a helyzet az idei terméssel. Elvileg 15 millió hektárnyi, nagyon jó minőségű termőfölddel rendelkezik az ország, de nem tudni, hogy lesz-e mit betakarítani, fog-e tudni egyáltalán aratni.
Hollósi Dávid elmondása alapján azt prognosztizálják, hogy az ország termésének fele nem fog bekerülni a magtárakba, bár azok egyébként is tele vannak még. Ez a probléma viszont enyhülhet valamelyest, miután egyfelől ilyen-olyan módon megindult a gabona kiszállítása Európába, illetve az oroszok is vásárolhatnak valamennyi terményt – tette hozzá a szakértő.
Ami Magyarországot illeti, a Takarékbank és az MKB Bank Agrárüzletágának ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy mi
dupla annyi gabonát exportálunk, mint amennyit felhasználunk, így ebből nálunk nem igazán lehet probléma.
Azzal viszont erősen számolni kell, jegyezte meg, hogy ha nem oldódik meg az ukrán helyzet, tovább fokozódhat a már eddig is komoly áremelkedés a gabona-, illetve árupiacon. Mindezt az is tetézi, hogy magyar gabona 40 százalékát adó Alföldet szárazság sújtja, ami jókora terméskiesést hozhat, a megszokott 7-7,5 tonna búza helyett 3,5 tonna várható, ami miatt 20 százalékkal csökkenhet az össz magyar termésmennyiség. Hollósi Dávid úgy véli, talán most felértékelődik az az intézkedés, miszerint a gabonát nem engedjük ki, de legalábbis monitorozzuk.
A szakember a drágulás mértékét érzékeltetve felidézte, hogy míg 2-2,5 évvel ezelőtt 40-50 ezer forintba kerültek a malmi búzák, most ott tartunk, hogy 135-140 ezer forint, amit a terméskilátások még tovább tudnak mélyíteni. Mindazonáltal arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gabonának világpiaci ára van, amitől Magyarország sem tudja magát függetleníteni – tette hozzá Hollósi Dávid. megismételve, hogy a drágulás vonatkozásában sok múlik majd az ukrajnai termelési, betakarítási és szállítási kapacitásokon, valamint a műtrágyához való hozzáférésen.
Az élelmiszerárak mindenesetre már kétszámjegyű növekedésen vannak túl, amiben – a szakértők várakozásai szerint – az idei évben már nem várható lassulás,
és csak jövőre reménykedhetünk egy moderált szintben.