Európa légi közlekedése nem áll messze a totális káosztól – fogalmazott megkeresésünkre az Egek ura című blog szerkesztője. Varga G. Gábor hozzátette: a problémák – köztük az egyre gyakoribb járattörlések, az utazók lassabb ellenőrzése vagy a limitált kiszolgálás – a munkaerőhiányra vezethetők vissza.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy Európában és Észak-Amerikában a nyári hónapok jelentik a csúcsforgalmat, ezért most is ilyenkor jelentkeznek a leginkább a nehézségek.
„Európa légi közlekedése nem áll messze a totális káosztól. Ez nem 2-3 hete van így, hanem tulajdonképpen a Covid utáni forgalom-újraindulás kezdetétől látszik, hogy nagyon súlyos problémák vannak. Ez a folyamat kezdődött a tavasz derekán azzal, hogy a légitársaságok igen sok járatukat voltak kénytelenek esetileg törölni és tartósan ritkítani a tervezett menetrendet azért, mert nem volt elég munkaerő” – elemezte a helyzetet Varga G. Gábor. Mint mondta, elsősorban
légi-utaskísérőből és pilótából van kevés.
A forgalom intenzívvé válásával derült ki, a repülőtereken is kevés a munkaerő.
„Nagy problémák vannak
- a földi kiszolgálás,
- az utasfelvétel,
- a biztonsági ellenőrzés,
- a csomagrakodás és
- a beszállítás
területén. Néhány nagy gyűjtő-elosztó repülőtéren Európában egész egyszerűen limitálni kellett az egy nap alatt kiszolgálható járatok vagy utasok számát.
Amszterdamban volt olyan súlyos helyzet is, amikor az egyik csütörtökön megszületett a döntés, hogy arra a hétvégére nem adhatnak el több jegyet a légitársaságok”
– elemezte a kialakult helyzetet a szakértő.
Mint felhívta a figyelmet, a koronavírus-járvány előtt is munkaerőhiány jellemezte az ágazatot elsősorban a légi-utaskísérők és a pilóták terén.
„A Covid alatt nagyon sok tízezer, sőt meg merem kockáztatni, hogy európai szinten százezres nagyságrendű kényszerű munkaerő-elvándorlás történt” – mondta. Az elbocsátottak pedig nem tértek vissza az iparágba.
„Súlyosbítja a helyzetet – mutatott rá –, hogy a légi közlekedésben a munkakörök legnagyobb részénél képzésre, vizsgára és hatósági engedélyre van szüksége a dolgozóknak is, ezért
körülbelül két hónapos folyamat, mire a felvételtől valakiből szolgálatot teljesítő légiutaskísérő lehet Magyarországon.”
Itthon Európa többi részéhez képest viszonylag konszolidált a helyzet szerinte, ez annak köszönhető, hogy az egyik legnagyobb diszkont légitársaság, a Wizz Air magyar központú, stabil és jó hozzáférése van a munkaerőpiachoz, igaz, nagyon nagy erőfeszítésébe kerül a szükséges személyzet biztosítása. Varga G. Gábor hozzátette, hogy a Budapest Airport noha hajtott végre leépítéseket a járvány alatt, meg tudta őrizni ebben a helyzetben a működőképességét.
A Budapest Airportnál nincs gond
Utóbbit érdeklődésünkre megerősítette a Budapest Airport.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nincsenek munkaerőhiány miatti fennakadások – jelentette ki kérdésünkre a Budapest Airport kommunikációs igazgatója. Valentinyi Katalin hozzátette: csak nagyon ritkán fordul elő, hogy a repülőtéren derül ki, hogy egy adott járat nem indul.
A budapesti repülőtéren munkaerőhiányból fakadó probléma gyakorlatilag nincsen. Ennek oka, bár nyilvánvalóan nagyon nehéz munkaerőt találni – és ezzel ők is, a földi kiszolgáló vállalatok és minden partnercégük szembesül –, többek között abban is keresendő, ahogyan kezelték a járványhelyzetet.
A szóvivő felidézte, hogy náluk is drasztikusan visszaesett a forgalom, „volt olyan hónap 2020-ban, amikor 99 százaléka a forgalmunknak gyakorlatilag eltűnt, néhány 100, néhány 1000 utast kezeltünk”. Valentinyi Katalin két csoportos létszámleépítésről számolt be, de mint mondta,
azokban a munkakörökben, amelyben arra lehetett számítani, hogy majd a visszavételkor hosszú időbe telne a képzés, inkább átcsoportosítást hajtottak végre.
Arra törekedtek, hogy a könnyebben pótolható munkakörökben történjen leépítés, ha már muszáj – mondta a szóvivő.
Valentinyi Katalin egyértelműen kijelentette, biztos, hogy kapacitás miatti járattörlés, a jegyeladások korlátozása még a nyári csúcsidőszakban sem fog bekövetkezni a budapesti repülőtéren. Hozzátette, hogy a más európai reptereken uralkodó helyzet miatt persze ezt nem lehet kizárni. Ezek az esetek általában napokkal a járat indulása előtt kiderülnek, és a légitársaságok segítik az utasokat az átfoglalásban.
„Nagyon ritkán, hangsúlyozom, szinte alig van olyan Budapesten, hogy a repülőtéren derül ki, hogy az adott járat nem indul – szögezte le Valentinyi Katalin. – Ilyenkor a légitársaság földi kiszolgáló partnere szintén segít abban, hogy az utas átfoglalja jegyét egy másik járatra, vagy ha visszatérítést kér, akkor ebben. Azt tudom elmondani, hogy az európai helyzetből mi minimálisat tapasztalunk itt, a budapesti repülőtéren. Nagyon ritkán előfordult az elmúlt egy-két hétben, hogy például a légitársaság az utasokat elhozta, viszont a poggyászt nem, hanem az egy későbbi járattal jött. Ez azért volt, mert a külföldi reptér, tehát az induló állomás földi kiszolgáló személyzete nem állt kellő létszámba rendelkezésre, az utasokat be tudták szállítani, viszont az adott nap csomagjait egy járatra tették fel, de a hasonló esetek száma elenyésző.”