A GKI kétségbe vonja azt a kormányzati állítást, hogy az extraprofit különadókat az érintett ágazatok szereplői nem terhelik tovább a fogyasztókra, a gazdaságkutató annak mértékét is igyekezett megbecsülni, mekkora lehet a közvetlenül továbbhárított összeg, illetve ez milyen mértékben növeli meg az amúgy is több évtizedes csúcsokat döntögető, májusban már a 10 százalékot is meghaladó inflációt – ismerteti a GKI elemzését a hvg.hu.
Az érintett ágazatok közül 2021-ben a legnagyobb nyeresége
- a bankszektornak (555 milliárd Ft) ,
- az energiacégeknek (MOL (550 milliárd Ft) és bioüzemanyag gyártóknak (60 milliárd Ft) és
- a kiskereskedelmi ágazatnak (290 milliárd Ft)
volt. Ezekre a tervezet szerint rendre 250, 300, 60 milliárd Ft extra adó fog jutni 2022-ben, majd 2023-ban még ennél is nagyobb. Vagyis a három vizsgált ágazaton belül ezen adók súlya a nyereséghez képest 50–58–18 százalék lesz. Más ágazatokon belül szintén magas lesz ezen adók súlya, a biztosítási ágazaton belül 63, a kiskereskedelmi láncoknál 40, a bioenergia ágazaton belül pedig 71 százalék lesz az (egyébként nem a nyereségre, hanem a bevételre kivetett) extraprofit adó aránya az adózott eredményhez képest.
A helyzet azonban ennél is rosszabb, mivel az egyes ágazatok szereplőire több olyan költség is vár a következő időben, amelyet a profitból tudnak kigazdálkodni. A GKI emiatt úgy látja: aligha várható, hogy a megadóztatott vállalkozások nem hárítják át az adókat a fogyasztókra. Az egyszerűen áthárítható adók összege – beleértve a szintén megadóztatott gyógyszerforgalmazókat és a légitársaságokat – 475 milliárd forint a GKI becslése szerint. A 2022-re 29 ezer milliárd Ft-ra becsült vásárolt fogyasztás alapján
a fogyasztói árindex 1,6 százalékpontos növekedése várható
(idén és/vagy jövőre) csupán az extraprofit adó miatt.