A lakáspiacot a támogatási rendszer és az áprilisi választások előtt hozott, a háztartások büdzséjét érintő kedvező döntések most még viszik előre. A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám kis mértékben már visszaeshet. Az éves országos árindex viszont reálértéken még nőhet, ez csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe. Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tart valószínűnek az OTP Jelzálogbank - számolt be az elemzésről a cég.
Az országos lakásárszint 2021-ben, az előző évi kisebb megtorpanás után ismét két számjegyű mértékben, nagyjából 12,5 százalékkal nőtt a NAV - egyelőre még nem teljes körű - ingatlanforgalmi adatai alapján. Minden településtípusban drágultak a lakóingatlanok,
a községekben és a kisebb városokban átlagosan 9-10 százalékkal, Budapesten és a megyei jogú városokban 6, illetve 14 százalékkal nőttek az árak a megelőző évihez képest.
A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly négyzetméterenként 520 ezer forint volt az átlag. Pest megye csak kevéssel marad el a félmilliós szinttől, emellett még Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron átlagos négyzetméterára haladja meg a 400 ezret. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, ahol tavaly 138 ezer forint volt a négyzetméterenként ár.
A megyeszékhelyeket vizsgálva ismét Debrecen állt az élen tavaly, átlagosan 492 ezer forintos négyzetméterárral, majd Székesfehérvár 490 ezer, Veszprém 472 ezer és Győr 471 ezer forinttal. A sor másik végére változatlanul Salgótarján került, 164 ezer forintos négyzetméterárral.
Várható-e árcsökkenés?
Az országos átlagár tavaly kevéssel meghaladta négyzetméterenként az 500 ezer forintot, míg a főváros nélkül számított átlag 349 ezer forint volt.
A magyar lakáspiacot a támogatási rendszer, valamint az áprilisi választások előtt hozott háztartási büdzsét érintő kedvező döntések (minimálbér emelése, béremelés a közszférában, szja visszatérítés, pályakezdők szja mentessége) most még viszik előre az összesítés szerint.
A második félévben ugyanakkor már csökkenhet a kereslet, elsősorban a hitelből vásárlók körében, így a tranzakciószám idén kis mértékben már visszaeshet. Ám van rá esély, hogy az éves országos árindex reálértéken még növekedhet, ez majd csak 2023-ban fordulhat stagnálásba, majd csökkenésbe.
Nominális árcsökkenést ugyanakkor egyelőre nem tartanak valószínűnek
az elemzés készítői, az ugyanis gazdasági lassuláskor nem, hanem jelentősebb recessziókor – amit esetünkben például az EU-s támogatások elmaradása válthatna ki – szokott inkább bekövetkezni.
A teljes, részletes jelentés itt olvasható el.