Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a beruházás bejelentésén elmondta, hogy a világ közel 130 országában jelen lévő, finn telekommunikációs vállalat mintegy 2,5 milliárd forint értékű projektjét az állam 633 millió forinttal támogatja. A Nokia budapesti kutatás-fejlesztési központjában ma már több mint kétezren dolgoznak, ami segíti a fiatal tehetségek Magyarországon tartását - jegyezte meg.
A kutatás-fejlesztési beruházások hazánk hosszú távú gazdasági növekedési pályáját alapozzák meg a tárcavezető szerint, ezek ide vonzásához pedig elengedhetetlen volt a felsőoktatás reformja, mivel a "világszínvonalú infrastruktúra mit sem ér világszínvonalú szakemberek nélkül".
Mint mondta, a koronavírus-járvány még inkább felgyorsította a magyar gazdaság dimenzióváltását, ami örvendetes, ugyanis
"a Made in Hungary időszakából az Invented in Hungary időszakába szeretnének minél előbb eljutni".
Értékelése szerint helyes volt a magas hozzáadott értékű beruházásokért folytatott versenyre fókuszálni, és a kormány továbbra is ragaszkodik eddigi sikeres gazdaságpolitikájához.
"A rendkívüli kihívásokkal teli nemzetközi környezet dacára sem növeljük a termeléssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatok adóterheit" - szögezte le, hozzátéve, hogy az elmúlt évek sikeres gazdaságpolitikáját épp a munkát terhelő adók alacsonyan tartása alapozta meg.
2010 és 2022 között a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,98 százalékáról az 1,6 százalékára nőtt a kutatás-fejlesztésre fordított összeg, ami nagyjából 60 százalékos emelkedést jelent.