Ha kiszűrjük a Magyarországra jellemző alacsonyabb árszint és hosszabb munkaidő hatását, egy itteni dolgozó átlag 32 százalékkal kevesebb hozzáadott értéket teremt egy átlagos uniós munkavállalónál – mutat rá a magyar gazdaság egyik fő problémájára az Európai Bizottság napokban közzétett, Magyarországról szóló jelentése.
Az alacsony termelékenységet mutatja az is, hogy a 2004-as uniós csatlakozás óta a hazai gazdaság egy főre jutó GDP-je az uniós átlag 63 százalékáról 2021-re 76 százalékig emelkedett. 17 év alatt tehát 13 százalékponttal növeltük fejlettségünket – ismerteti a jelentés részleteit a Népszava.
Az elmúlt években a gazdasági növekedés a munkaerőállomány, vagyis a foglalkoztatás növekedésének volt köszönhető – szögezi le a bizottsági elemzés. A 20–64 évesek foglalkoztatási aránya a 2010-es 62 százalékról 2021-re 78,8 százalékra nőtt, ami jóval meghaladja a 73,1 százalékos uniós átlagot. A kormány célja, hogy a foglalkoztatási szint 2030-ra elérje a 85 százalékot – jegyzi meg a jelentés, holott nem ez lehet a megoldás magyar gazdaság jövőbeni növekedésére.
A foglalkoztatással ellentétben ugyanis
a munkatermelékenység uniós átlaghoz viszonyított elmaradása 2010 óta nem csökkent.
Ennek eredménye, hogy egy magyar munkavállaló bármely átlagos uniós társánál harmadával kevesebb hozzáadott értéket állít elő. Ezért a magyar kormánynak a hosszútávú növekedés biztosításához a termelékenység növelésére kell összpontosítania – javasolják a brüsszeli szakértők. A jelentés szerint a magyar gazdaságnak a munka- és erőforrás-igényes összeszerelési tevékenységek helyett egyre fejlettebb és termelékenyebb feladatokat kellene végeznie a világ értékláncain belül. Ehhez több innovációra és jobban működő piacokra, képzett és egészségesebb munkaerőre lenne szükséges – jegyzi meg a tanulmány.
Az Európai Bizottság szerint a magyar gazdaság termelékenységének lemaradását a 2010-es években nagyrészt az okozta, hogy lelassult az erőforrások hatékonyabb vállalkozásokhoz irányítása. Vagyis a kormányzati beavatkozások következtében az uniós és hazai támogatások nem az arra érdemes, versenyképes cégekhez, hanem a NER-hez, a kormányközeli vállalkozókhoz kerültek, akik azt nem tudták hatékonyan felhasználni. Épp ezért a magyar gazdaságnak jót tenne a nagyobb és szabad verseny – jegyzik meg.
A belterjes támogatásokon túl a magyar gazdaság versenyképtelenségnek másik oka, hogy európai versenytársaikkal összehasonlítva a magyar vállalkozásokra kevésbé jellemző az innováció vagy a digitális eljárások alkalmazása.
A kis- és középvállalkozásoknak csak a harmada vesz igénybe legalább háromféle informatikai megoldást, szemben az 55 százalékos uniós átlaggal.
Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország az innovációs eredmények alapján a lemaradók közé tartozik, a magyar gazdaság ebbéli teljesítménye az uniós átlaghoz képest csökken. Alacsony képességeink egyik oka a munkaerő nem megfelelő képzettsége, az oktatási rendszer gyenge teljesítménye. Magyarország nem teljesítette az Európa 2020 stratégia korai iskolaelhagyás csökkentésére és a felsőfokú végzettségűek arányának növelésére vonatkozó céljait sem.
2010 óta nálunk nőtt a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettségűeké pedig továbbra is jóval elmarad az uniós átlagtól.