A vállalat értékelése szerint a kutatás-termelés üzletág teljesítménye erősítette leginkább az eredményt.
Az elért EBITDA elmaradt a 313,0 milliárd forintos piaci konszenzustól.
A csoport nettó eredménye 138,8 milliárd forint (423 millió dollár) volt az első három hónapban, a tavalyi első negyedévi 80,9 milliárd forint (267 millió dollár) után.
A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki szerint 2022 ismét új kihívásokat hozott, de a Mol-csoport a gyorsan változó külső helyzet és a gyakran kedvezőtlen körülmények között is megmutatta, hogy képes gyorsan reagálni.
A 833 millió dolláros újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA bizonyítja, hogy jó úton járunk
– fogalmazott.
Az elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy a következő időszakban nem kisebb kihívással néznek szembe, mint hogy megőrizzék az ellátásbiztonságot és fenntartsák a vállalat profitabilitását. Jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak az új környezethez, tovább diverzifikálják portfoliójukat, és biztosítsák a kelet-közép-európai régió energiaellátását – közölte.
Emellett a Mol komoly befektetéseket igénylő transzformációs folyamata már elkezdődött, és teljes mértékben elkötelezettek abban, hogy folytassák ezt az utat, a mostani változékony környezetben is – jelezte.
„A Mol-csoport a múltban már számos krízis során bizonyította ellenállóképességét, és biztos vagyok benne, hogy megtartjuk kulcsfontosságú szerepünket a kiszámítható energiaellátás biztosításában, és továbbra is ügyfeleink és a szélesebb társadalom megbízható partnerei maradunk” – fejtette ki Hernádi Zsolt a közleményben.
A kutatás-termelés szegmens első negyedévi EBITDA-ja 163,1 milliárd forintra (504 millió dollárra) nőtt, 104 százalékkal haladta meg az előző év első negyedévi eredményét. A teljesítmény főként az emelkedő olaj- és gázáraknak köszönhető, a Brent kőolaj ára több mint 40 dollár/hordóval nőtt, a spot piaci gázárak pedig ötszörösére emelkedtek.
A termelés mennyisége csökkent a tavalyi első három hónaphoz képest, a kelet-közép-európai és a pakisztáni mezők természetes csökkenése és az azerbajdzsáni ACG termeléscsökkenése miatt.
A feldolgozás és kereskedelem újrabeszerzési árakkal becsült „tiszta” EBITDA-ja 85 milliárd forint (254 millió dollár) volt, a tavalyi azonos időszak szintjén maradt, mivel a változékony makrokörnyezet pozitív és negatív irányba is befolyásolta az eredményt.
Az értékesítési mennyiség 11 százalékkal nőtt, részben a megugrott magyarországi fogyasztás miatt, amit a február közepén bevezetett nagykereskedelmi árszabályozás piactorzító hatása okozott - jelezte a vállalat.
Folytatódott az üzletág fenntarthatóvá alakítása: elindult egy 100 ezer tonna kapacitású propilénüzem építése, valamint lezárult a Remat, Magyarország piacvezető műanyag újrahasznosító vállalatának megvásárlása. A poliol komplexum építése az első negyedévben elérte a 96 százalékos készültségi szintet.
A fogyasztói szolgáltatások üzletág EBITDA-ja 44 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest, annak ellenére, hogy az értékesített mennyiség 20 százalékkal, a tranzakciószám pedig 7 százalékkal nőtt, és a Mol piaci részesedése bővült a kelet-közép-európai régióban.
Az üzemanyagárak szabályozása Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában az EBITDA-t a 2017-es szintre csökkentette, mivel az üzemanyag-árrés csoportszinten csökkent. A nem-üzemanyag árrés 8 százalékkal emelkedett, a Fresh Cornerek száma az első negyedév végére 1081-re nőtt a tavaly első negyedévi 984-ről.
A gáz üzletág EBITDA-ja 15,5 milliárd forint, 48 millió dollár volt, ami hasonló az előző év első negyedévi teljesítményéhez. Az emelkedő gázárak miatt a gázfogyasztási költségek megduplázódtak.
A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, a papír záróára csütörtökön 2990 forint volt. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb árfolyama 3170, a legalacsonyabb 2174 forint volt.