Az Ukrajnában zajló háború gazdasági következményei világszerte, de különösen az európai gazdaságokban visszafogják a GDP növekedésének ütemét – derül ki az Allianz elemzéséből. A vállalat várakozásai szerint a kereskedelem volumene 2022-ben 4 százalékkal emelkedik, ami 2 százalékponttal elmarad a háborút megelőző előrejelzésektől.
Oroszország a globális és regionális ellátási láncok egyik meghatározó beszállítója, az orosz fegyveres erők által indított támadás továbbra is leginkább a kelet-európai piacokra van negatív hatással. Az Oroszországban előállított energia (olaj és gáz), fém (pl. alumínium, palládium, nikkel), valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (pl. búza, kukorica) jelentős szerepet játszanak más országok termelésében. Oroszország részesedése ezen árucikkek globális kiviteléből 9, 3, illetve 2 százalék, míg az ezek importjának leginkább kiszolgáltatott országok között van Bulgária (a GDP csaknem 9 százalékát elérő mértékben), Litvánia (a GDP 5 százalékát meghaladó mértékben) és Magyarország (a GDP több mint 2 százalékával). Ráadásul a más beszállítóktól is könnyedén beszerezhető élelmiszeripari és energetikai árucikkekhez képest a fémipari termékektől nagyobb mértékben függenek az importőrök.
Az elemzés szerint néhány országot különösen súlyosan érintett a fosszilis energiahordozók és az élelmiszerek áremelkedése. Az Allianz előrejelzése szerint a nettó importőrök áruhiányra, majd társadalmi elégedetlenségre számíthatnak. Hasonló a helyzet az európai feltörekvő országokban (pl. Lengyelországban), amelyeket földrajzi közelségük miatt az Ukrajnában zajló események hatásai számos szempontból kedvezőtlenül érintettek.
Az elemzések arra is felhívják a figyelmet, hogy mindezek mellett az olajkészletek világszerte csökkennek, a finomítói kapacitások túlterheltek, és az alacsony kéntartalmú (ezáltal könnyebben finomítható) nyersolajat szállító termelők, mint például Nigéria, nehezen tudnak nagyobb mennyiséget biztosítani. Egy gázolajválság kialakulása esetén a közúti szállítmányozás tovább súlyosbítaná a globális ellátási láncok zavarait. A becsült készletek pedig nagyjából három hónapra elegendők Franciaország, Spanyolország vagy Magyarország számára – teszik hozzá.
Az Allianz arra is számít, hogy az amerikai reálkamatok növekedésének megindulásával az egyes országok között a külföldi tőkéért folytatott verseny élesedése várható, ez pedig az eddigi tapasztalatok alapján a feltörekvő és fejlődő gazdaságokban jelentős devizanyomást idézhet elő. Minél tovább maradnak fenn a geopolitikai feszültségek és minél később állnak helyre az ellátási láncok, annál nehezebbé válik az érintett országok számára, hogy külföldi tőkebefektetésekhez jussanak.
A jelenlegi feltételek alapján a feltörekvő gazdaságok állampapírjainak hozamszintjei várhatóan széles körben, de aránylag visszafogott mértékben növekednek. A helyi valutákban kibocsátott papírok hozamai 2022-ben magasak maradnak, a kedvezőtlen hatások mérséklődésével azonban 2023-ban már fokozatosan megindulhat egy ellentétes irányú mozgás. Kedvezőtlen esetben az orosz fegyveres erők agressziójának fokozódása viszont sokkal nagyobb mértékű inflációval járó, globális gazdasági visszaeséshez vezethet. A feltörekvő piacok alapvető gazdasági helyzetének romlása és az általánossá váló tőkekiáramlás a kemény valutában felvett hitelek kamatfelárainak növekedését és a helyi valutákban kibocsátott államadósság hozamnövekedését eredményezheti.