Nyitókép: Pixabay

A korábbiaknál jóval több vállalat akar árat emelni Magyarországon

Infostart
2022. április 29. 07:49
Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat.

Az építőipari cégek 77 százaléka, az iparvállalatok 66 százaléka, míg a szolgálatószektor 63 százaléka tervezett áremelést áprilisban - idézte a Portfolio a GKI Gazdaságkutató felmérését. Eszerint az elmúlt 20 évben egyszer sem volt ilyen magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az árak növelését tervezték. A kiskereskedelmi szektorban sem enyhül a nyomás, tízből hat vállalat drágábban szeretné adni a termékeit a jövőben, mint most.

Az áremelkedés mögött elsősorban a globális energiaárak emelkedésének hatása áll. A koronavírus-járványból való gyors kilábalás időszakában felpattantak az energiaárak, amelyek az orosz-ukrán háború kirobbanása után vágtatni kezdtek. A járványból megtépázódott mérleggel és részben felélt tartalékokkal kikeveredő cégek nem is nagyon tudnak mást tenni, mint árat emelni - értékeltek.

"Felhajtóerővel" bír, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 20 százalkékos emelése jelentős terhet okoz a vállalatoknak a bérköltségek szempontjából. A legkisebb bérek gyors emelésének hatására – a bértorlódás elkerülése végett – a többi, ezekhez közeli bérkategóriában is nagyon jelentősen növelni kell a kereseteket.

A kiskereskedelemben is tartósan magas azok aránya, akik növelnék az árakat, szemben a korábbi évekkel, amikor inkább az év első egy-két hónapjára korlátozódott az átárazás. Az emelés alól csak a fixált árú termékek jelentenek kivételt.

A GKI értékelése szerint a cégek azért is fogják tudni gyorsan emelni az árakat, mert magasabb árszinten sem találkoznak a kereslet mérséklődésével, vagyis nincs egy olyan erő, ami fékezné az árakat. Ez azért van, mert a 20 százalékos jelentős béremelés, a gyermekes háztartások visszakapott szja-ja, a 13. havi nyugdíj hatalmas pluszpénzt fecskendez a gazdaságba, ezért a cégek úgy érzik, nem ütköznek vásárlói "visszafogásba". Mindaddig, amíg az infláció tüzére olajat öntő költségvetési költekezés, expanzió nem változik meg, addig az MNB szélmalomharcot vív a pénzromlás ellen - vélte az elemző.