A kormány az árstopokkal kapcsolatos döntések meghozatala előtt azt értékeli, azok milyen hatással vannak a szektor bevételeire, nyereségére, a nemzetgazdaságra. A döntésnek összetett közgazdasági számítások képezik majd az alapját, az élelmiszerárstopról pedig már a jövő héten tárgyalnak – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.
A blokkk.hu kiskereskedelmi blog arról írt, hogy próbálnak lavírozni a boltosok, és ha korábban még kísérleteztek is beruházás átütemezéssel, más költségcsökkentéssel, a napról napra növekvő árnyomás és beszerzési áremelkedés nyomán egyre nagyobb arányban kénytelenek rápakolni az árstopos veszteséget más portékákra: végül a vásárló állja a számlát.
A kisebb boltosok elbandukolnak a nagyáruházba árut beszerezni, hiszen azok olcsóbbak a nagykernél.
A vendéglősök is amit lehet, már nem a szokásos csatornán, hanem a diszkontokban veszik meg.
A blog az MNB adatai alapján számolta ki, mennyi a boltosok vesztesége, illetve a vásárlók nyeresége az élelmiszerárstopon.
Az MNB számításai szerint a 7 alapvető élelmiszer súlya a fogyasztói kosárban 1,7 százalék. Az inflációt februárban negyed százalékkal, márciusban fél százalékkal mérsékelték.
A háztartások fogyasztási célú kiadásai előreláthatóan elérik 2022-ben a 29 ezer milliárd forintot, az előző évi közel 25 és fél ezer milliárd forinthoz képest (folyó árakon nézve). Ez alapján az árstopos élelmiszerféleségek az 1,7 százalékos súlyuk alapján 2022-ben megközelítik az 500 milliárd forintos értéket. Havonta ez nagyjából 42 milliárd forint. Az élelmiszerboltok teljes bevétele 500-520 milliárd forint volt januárban és februárban a KSH szerint.
És így már megbecsülhető, hogy
- februárban körülbelül 5-6 milliárd forintot,
- márciusban legalább 10-12 milliárd forintot
takaríthattak meg a vásárlók az étekárstoppal. Az április sem hozott enyhülést az árnyomásban, így az élelmiszerárstop fennállásának három hónapjában legalább összesen legalább 30 milliárd forint megtakarítást hozott.
A KSH fogyasztói árai és a Porfolio árstop megszűnése esetén májusra várható árbecslése alapján így néz ki a hatósági árak hatása egyes termékekre:
| termék | október | január | május (árstop vége esetében) |
| sertéscomb | 1.420.- | 1.440.- | 1.600.- |
| csirkemellfilé | 1.600.- | 1.730.- | 2.000.- |
| kristálycukor | 261.- | 287.- | 300.- |
| búzafinomliszt | 203.- | 242.- | 270.- |
| napraforgó-étolaj | 713.- | 802.- | 1.000.- |
| 2,8%-os UHT tej | 268.- | 315.- | 340.- |
Az üzemanyag súlya a háztartások kiadásaiban 6,5 százalék, az árstop árlefogó hatása februárban háromnegyed százalék, márciusban két és fél százalék körüli volt. Ez éves szinten közelítené a kétezer milliárd forintot, havi átlagban a 160 milliárd forint lenne. (A KSH adatai szerint februárban 200 milliárd forint volt a kutak forgalma).
A családok megtakarítása így 16 milliárd forint körül lehetett februárban, márciusban ennek a háromszorosa.
Az MNB számításai szerint az infláció mérséklését célzó kormányzati intézkedések révén a háztartások havonta átlagosan 12 ezer forintot takarítanak meg november és március között, összesen mindez átlagosan 60 ezer forintot hagy a háztartásoknál a rezsicsökkentéssel együtt. A blog zárásként felteszi a kérdést:
végül ki állja a számlát?