A szokásos kihívások – úgymint az időjárási viszonyok, például az aszály –, mellett a pandémia és azt követő háborús események nagyon komoly áremelkedéseket eredményeznek az élelmiszerágazatban. Hollósi Dávid elmondása alapján a beszerzési lehetőségek különösen nehézkesek, nőnek az előállítási- és alapanyagköltségek, amikhez a termelőknek is alkalmazkodniuk kell. A nagy kérdés az, hogy a megnövekedett költségeket lekövetik-e az átvételi árak, ami a „nap végén” persze a fogyasztóknak jelent majd élelmiszerdrágulást – jegyezte meg.
A szakember kérdésünkre válaszolva kiemelte, hogy az állattenyésztési-, de leginkább a növénytermesztési ágazatokban már kezdetét vette egy áremelkedési folyamat, ami ráadásul még fokozódhat, hiszen – mint fogalmazott –, a közgazdasági folyamatoknak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet ellentmondani, vagyis ha valaki tartósan nem tud nyereséget termelni, az tönkremegy. Így aztán a meglátása szerint
jelentősen meg fog nőni a fogyasztói költésekben az élelmiszerre fordított hányad.
Termékhiányról ugyanakkor nem igazán lehet egyelőre beszélni – folytatta az MKB Bank és a Takarékbank Agrár és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Bár időszakosan előfordul, hogy nehéz hozzáférni valamihez – például egy időben komoly gondot okozott a műtrágyának a beszerzése, miután földgázból készül –, de az élelmiszer-alapanyag oldalon megvan a megfelelő bázis, inkább a logisztika, illetve a feldolgozás időbelisége lehet kérdéses. „De Magyarország önellátó, tehát ilyenről különösebben idehaza nem tudni” – jegyezte meg.
Ami a fogyasztókat érintő áremelkedést illeti, Hollósi Dávid kifejtette: a tendencia évek óta tart,
az infláció hatása pedig a gazdaság minden szintjén egy körülbelül két számjegyű növekedést eredményez, ami az élelmiszerek esetében várhatóan még erősebb lesz.
A szakember ennek mértékét 10-20 százalékra teszi, bár nyilván nem minden termék esetében. Vagyis egy éves emelkedés viszonyában lesz olyan termék, aminek 0 százalékkal, de olyan is, aminek akár 30 százalékkal is emelkedni fog az ára. Azt is hozzátette, hogy az erőteljes emelkedés bizonyos esetben szezonális lehet, példaként említve egy esetleges gyümölcshiányt mondjuk a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően.
„Ez egy átlagos mutató és alapvetően egy évre vonatkozik” – ismételte meg.