Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, az Európai Unió újabb szankciós csomagot vezet be Oroszországgal szemben, hogy újabb fontos bevételi forrásokat vegyen el tőle – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.
A Portfolio elemzője érdeklődésünkre közölte, hogy a fent említett – immár ötödik – uniós szankciós csomag mintegy 20 milliárd eurós méretű. Mind az import, mind az export oldali tilalom nagyjából 10 milliárd eurót tesz ki. Ezekből elsőként a szénimport került konkrétan számszerűsítve Ursula von der Leyen által, ami az importstatisztikákat nézve 4-5 milliárd eurós éves volument jelent.
Weinhardt Attila hozzátette: ez látszólag talán nem nagy, de azok a tagállamok, amelyek szenet importálnak – leginkább az áramtermelésük lehetővé tételének érdekében –, azoknál 40-50, akár 70 százalékos az oroszországi szénimport súlya, EU-s átlagban 70 százalék körüli, ami kifejezetten magas arány.
Kiszivárgott hírek szerint a büntetőintézkedés nem azonnal, hanem három hónap múlva, a nyári hónapoktól lesz érvényes az új szerződésekre, tehát
némi időt nyernek az érintett tagállamok,
amelyek ha nem csökkentik nullára a szénfelhasználást az áramtermelésben, más csatornákat kell majd találniuk – tette hozzá a szakértő.
Kifejezetten lényeges a szankciókat sürgető Lengyelország szerepe, értett egyet Weinhardt Attila, hiszen az áramtermelési mixükben nagyjából 80 százalékos a szénalapú termelés, amiben természetesen a saját kitermelésük is igen jelentős. Rajtuk kívül még Németország lehet ebből a szempontból a leginkább sérülékeny.
A Portfolio munkatársa úgy véli, mivel a lengyelek a hétvégi „népirtással” kapcsolatos fejlemények kapcsán is már határozott lépéseket szorgalmaztak, vélhetően jól végiggondolták az eshetőségeket, hogy ha EU-s szinten is átmegy, akkor ebből ne kerüljenek ki hátrányosan, azaz meg tudják majd oldani a kihívást.
A most vázolt, mintegy 20 milliárd eurós méretű külkereskedelmi célzatú szankciós csomag nyomán úgy fest tehát, hogy
a légi közlekedés után gyakorlatilag a fizikai áruszállítás is teljességgel le fog állni az Európai Unió és Oroszország között
– vonta le röviden a következetest a szakértő megjegyezve, hogy ez alól a három fontos kivétel: a humanitárius jellegű kérdések, illetve gyógyszer- és energiaszállítások. „Tehát összességében egyre szigorúbbak az intézkedések, ahogyan egyre inkább indokolttá teszik azt a harci fejlemények” – fogalmazott.
Ugyanakkor fontos látni, hogy Oroszország fő bevételi forrássá – messze a legnagyobb – az olajtermékek exportja – emelte ki Weinhardt Attila. Ebből az Európai Unió tavaly nagyjából 70 milliárd eurót importált, gázból pedig 16 milliárd eurót, miközben a szénnél most 4 milliárd eurós volumenű importtilalomról van szó, vagyis a nagyságrendekben még mindig nem ez lesz az, ami igazán fájni fog az orosz gazdaságnak. Az olajszármazékok esetében viszont annyira nagy a kitettsége néhány európai uniós tagországnak, köztük Magyarországnak, mind az olaj, mind a gáz esetében, hogy azok importtilalmában egyelőre nem tud lépni az EU – mutatott rá a Portfolio munkatársa.