2022-ben globális szinten és Európában is meglódult az infláció, az áremelkedés átlagos mértéke az eurozóna országaiban 5,9 százalékos volt, ami jelentős ugrás a 2021. februári 0,9 százalékhoz képest.
Arról, hogy milyen inflációs adatokat hozott 2022 februárja az egyes európai országokban, Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője beszélt kérdésünkre.
"A legmagasabb inflációs mutatót Litvániában, Észtországban és Csehországban regisztrálták, 14, 11,6 és 10 százalékos teljes mutatót éves szinten. Máltán és Franciaországban volt a legalacsonyabb a mutató, 4,2 százalék" – részletezte Nyeste Orsolya.
A magyar infláció – a harmonizált fogyasztói ár adat – idén februárban 8,4 százalék volt, ez a "rangsorban" 6-7. helyet jelent.
Külön kiemelte, hogy a németországi adat mindig az EU-shoz hasonlóan alakul, az ottani szám 5,5 százalék volt februárban (a márciusi német adatról cikkünk második felében esik szó – a szerk.).
A balti államok magas számaival kapcsolatban Nyeste Orsolya megjegyezte,
mindig érdekes azt is figyelni, milyen bázisról indul el az árak emelkedése,
lehetséges, hogy korábban ott igen alacsonyak voltak az árak, most viszont az energiaárak különösen erősen gyűrűzhettek be a gazdaságba és a fogyasztói árakba, hisz nem nagyon hoztak fékező intézkedéseket. Németországban is hasonló lehet a helyzet, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaárnak "nincs akkora súlya a fogyasztói kosárban" a fejlettebb országokban.
"Például
az élelmiszerek súlya a német inflációban 10 százalék körül van, a magyar inflációban 25 százalék körül"
– húzta alá Nyeste Orsolya.
Az eurózónában az energiaárak járultak hozzá a legjobban az árak meglódulásához, ha kivennénk a hatását a rátából, akkor 3,1 százalékos lett volna az euróövezeti infláció. Ez még így is felette van az Európai Központi Bank (EKB) előírásainak. Az energiaárak emelkedése a többi termékcsoport árára is hatással van – tette hozzá.
Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakossági energiaszámláiban nem jelent meg az áremelkedés, ez jelentősen mérsékli az infláció emelkedését, és ebben segít az üzemanyagáraknál bevezetett ármaximum is. Az élelmiszerárak viszont nálunk is emelkednek, és idén februárban az árindexük 12 százalékos volt – magyarázta az elemző.
Sokkoló spanyol adat
A vártnál nagyobb mértékben emelkedett az infláció márciusban Németországban és Spanyolországban. A német infláció 6,5, a spanyol pedig csaknem 10 százalékos volt. A pénzromlás vélhetően több mint felét az energiaárak emelkedése teszi ki, bár a részletes adatok még nem ismertek – mondta érdeklődésünkre Zsoldos Ákos, a Portfolio elemzője.
„Nagyon nagy mértékben haladta meg a várakozásokat és jelentős gyorsulást látunk. Korábban érkezett a spanyol adat, bátran mondhatom, hogy sokkoló volt, hiszen centikre volt a 10 százalékos éves mértéktől” – mondta Zsoldos Ákos.
Februárban 7,6 százalékos volt a pénzromlás Spanyolországban, erre jött a 9,8 százalékos adat, aminél közel 2 százalékponttal vártak kevesebbet az elemzők – hívta fel a figyelmet.
„Utána a német adat alátámasztotta azt, hogy Európában a vártnál sokkal kedvezőtlenebbül alakulnak az inflációs folyamatok. 6,7 százalékos áremelkedést vártak az elemzők, ehhez képest 7,6 százalékos volt a márciusi éves infláció, a februári 5,5 százalék után” – mondta a Portfolio szakértője.
A magyar, illetve a kelet-európai inflációról elmondta, hogy már a koronavírus-járvány okozta válság előtt magasabb volt, mint a nyugat-európai, aminek a magasabb növekedés is oka lehetett. Nálunk is magasabb az infláció most, a friss francia adat is magasabb a vártnál.
Alapvetően kínálati nyomás van,
az infláció nagyjából feléért az energiaárak emelkedése a felelős,
azt pedig a háború híre is felhajtotta anélkül, hogy különösebb korlátozó intézkedéseket vezettek volna be ezen a területen – mondta a szakértő. Hozzátette, hogy figyelni kell, hogy Európában jelentkezik-e a keresleti nyomás is, erre pedig az Európai Központi Bank az eddigieknél, illetve a most tervezettnél is erősebben reagálhat.