A globális búzaexport 30 százalékát, a Közel-Kelet számos országában pedig a teljes búzaimport mintegy háromnegyedét adja az OECD szerint Oroszország és Ukrajna. A globális GDP viszonylag kis részét, 2 százalékát képviselik, ugyanakkor az élelmiszer-, ásványianyag- és energiaexportban betöltött jelentőségük miatt a konfliktus máris jelentős gazdasági és pénzügyi megrázkódtatásokat okozott, mivel az olaj-, gáz- és búzaárak az egekbe szöktek.
Az OECD szerint a pénzügyi piacokon és a nyersanyagárakban a háború kezdete óta tapasztalható éles mozgások tartós fennmaradása egy százalékpontot ronthat a globális gazdasági növekedésen és 2,5 százalékponttal növelheti az inflációt. Az európai gazdaság növekedése 1,4 százalékponttal csökkenhet a Sky News cikke szerint.
A mezőgazdaság többszörösen sújtott
"A háború és a kapcsolódó szankciók már most is globális zavarokat okoznak a pénzügyi és üzleti kapcsolatokban" - állapítja meg a jelentés, hozzátéve, hogy Ukrajna és Oroszország búzaexportjának teljes leállítása komoly hiányt eredményezhet számos feltörekvő és fejlődő gazdaságban. "Egyes országokban nemcsak a gazdasági válság, hanem a
humanitárius katasztrófák akut veszélye is fennállna,
a szegénység és az éhezés erőteljes növekedésével" - vélekednek.
Az országok gázellátása a műtrágyatermelés miatt is fontos, ennek megszakadása szintén a mezőgazdaságra nézve bír kedvezőtlen hatással.
Oroszország és Ukrajna a kukorica-, ásványi műtrágya- és földgázexport 20 százalékát, valamint az olajexport 11 százalékát adja.
A fémexport is jelentős
Az ellátási láncok világszerte függnek a fémek exportjától is, például az Oroszországból származó palládiumtól, amelyet az autók katalizátorainak gyártásához használnak, valamint az acélgyártásban és az akkumulátorgyártásban használt nikkeltől. Oroszország és Ukrajna a félvezető chipek gyártásához használt argon és neon forrásai is, valamint a repülőgépekben használt titánszivacs nagy termelői. A jelentés szerint mindkét ország világviszonylatban is jelentős uránkészletekkel rendelkezik mindezeken felül.
"Ezen nyersanyagok közül soknak az ára meredeken emelkedett a háború kitörése óta"
- jegyezte meg az OECD. A jelentés szerint a gondosan célzott kormányzati kiadások csökkenthetik a növekedésre gyakorolt hatásokat, különadók kivetését is javasolják.
A kormányoknak cselekedniük kell
A jelentés szerint a kormányoknak cselekedniük kell, hogy enyhítsék a magasabb energiaárak hatását, diverzifikálják az energiaforrásokat és növeljék a hatékonyságot, ahol csak lehetséges.
"A háború kiemelte annak fontosságát, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük az Oroszországtól való függőséget a kulcsfontosságú energiaimport tekintetében. A politikai döntéshozóknak újra kell gondolniuk a piac kialakításának megfelelőségét az energiabiztonság biztosítása és a zöld átmenetet biztosító, közpénzekből támogatott ösztönzők bevezetése érdekében" - írták.