Oroszország kifejezetten kedvező gazdasági helyzetben vágott neki a háborúnak, miután tavaly 4,7 százalékos volt az ország GDP-növekedése, amivel 1,6 százalékkal haladta meg a 2019-es, vagyis a pandémia előtti szintet. Ráadásul az IMF előrejelzése az idei évre további 3 százalékos növekedés prognosztizált. Ezen felül az Oroszország számára fontos export nyersanyagok ára szinte kivétel nélkül magas szinten mozgott, a kőolaj és földgáz, hanem például a nikkel, a réz vagy a palládium ára is – fejtette ki Maróti Ádám.
A Hold Alapkezelő részvényelemzője hozzátette: a kedvező dinamika mellett – már a háború előtt is – látszott, hogy Oroszország hosszú távú gazdasági növekedése 2 százalék környékre tehető, tehát lassulás volt várható, ami a szankciók nélkül is bekövetkezett volna.
A háború kezdetével az látható, hogy jelenleg ellentétes hatások érik az orosz gazdaságot
– mondta a szakértő. Egyrészről a fontos export nyersanyagok ára tovább emelkedett, ami többletbevételt generál az orosz cégeknek, így aztán az állam számára is. Ugyanakkor a mérleg másik oldalán a kezdeti jelentős tőkemenekítések miatt drasztikus rubelgyengülés következett be, amit a jegybanknak valamelyest sikerült ugyan stabilizálnia egy jelentős kamatemeléssel, de annak a megugró infláción keresztül később súlyos ára lehet az orosz gazdaságra nézve – magyarázta.
A drasztikus rubelgyengülés mellett
a nyugati szankciók leginkább középtávon fognak erősen hatni az orosz gazdaságra
– vélekedett a részvényelemző, megjegyezve: bármilyen további büntetőintézkedés, ami képes a nyersanyagexportnak a volumenét korlátozni, további problémákat fog jelenteni Oroszországnak, de ezt részben ellensúlyozhatják a magas nyersanyagárak.
Maróti Ádám jelezte, a számítások szerint bőven 10 százalék fölötti inflációt láthatunk majd, ami pedig egyértelműen abba az irányba fogja vezetni az orosz jegybankot, hogy fenntartsa a magas alapkamat-környezetet, mely hatására komoly mértékben elhalaszthatják a beruházásokat egyes belföldi szereplők.
„Nyilván egy háború mellett is nehéz tervezni, de egy magas kamatszint mellett kifejezetten problémás egy-egy beruházás megtérülése” – fogalmazott. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a nagyobb orosz vállalatok jelentős mértékben támaszkodnak a beruházásaik során külföldi eszközök importjára is, és ha ezek behozatalát korlátozzák, az tovább nehezíti egy-egy projekteknek az elindítását, miközben a gazdasági növekedés, illetve aktivitás szempontjából az egyik legfontosabb elem a beruházási dinamika. Ha ebben jelentős sérülés lesz látható a következő években, az
spirálszerűen húzhatja le az orosz gazdaságot
– emelte ki a Hold Alapkezelő munkatársa.
Ugyanakkor az orosz államadósság nagyságrendileg 20 százalékos GPD-arányos szinten van, ráadásul ennek a rendkívül alacsony szintnek a 80 százaléka rubelben van, így szinte
elhanyagolható esélye van annak, bekövetkezzen az orosz államcsőd
– mondta Máróti Ádám, aki szerint itt a kockázat tehát a középtávú lassulás, és az, hogy a szankciók további élesedése, illetve a bizonytalanság fennmaradása miatt akár 2 százalék alá eshet, de akár recesszióba is fordulhat az orosz gazdasági növekedés. A folyamatos lassulás a kormányzat népszerűségének a csökkenésével járhat belföldön, ami pedig értelemszerűen az orosz politikának szűkítheti a mozgásterét.